Tegyük fel, hogy valaki szeretne pékként elhelyezkedni. Elmegy az egyszeri orvoshoz, aki nem talál nála semmilyen olyan egészségügyi problémát, amely akadályt állítana az elé, hogy a munkavállaló nap mint nap az asztal mellett állva zsömléket formázzon a friss tésztából, majd betegye azokat a kemencébe. Amint azonban elkezd dolgozni az újdonsült pék, rövidesen gerincsérvet kap munkavégzés közben. Ebből pedig kártérítési per kerekedik. Vajon hol kerülhetett homokszem a gépezetbe?
A fenti példát közel sem a fantázia szülte, dr. Nagy Marcell maga találkozott az esettel. „Igazságügyi szakértőként is dolgozom, és nagyon sokszor találkozom azzal, hogy nem foglalkozás-egészségügyi szakorvos végez munkaköri alkalmassági vizsgálatot. Bár ma, az EESZT korában az ilyen hibák elméletileg tökéletesen szűrhetőek lennének, a gyakorlatban azonban az ellenőrzések mégsem elég kiterjedtek, így továbbra is történnek hasonló esetek” – árulta el interjúalanyunk. De miért is probléma ez? Nos, az említett történet tökéletesen példázza, hogy miben gondolkodik és cselekszik másképp egy foglalkozás-egészségügyi szakember, mint egy bármilyen más orvos.
A környezet, amelyben mindennap dolgozunk
Maga a munkavédelem egyáltalán nem újkeletű dolog, sőt, immár évszázadokra nyúlik vissza a történelme. Hosszú ideje felismerte ugyanis a munka világa, hogy munkáltatónak és munkavállalónak közös érdeke, hogy utóbbi minél tovább egészséges maradjon. Ma ebben kétféle szempont érvényesül: a mérnöki, amely a munkakörnyezet biztonságos kialakításáért felel, illetve az orvosi, amely a munkavállaló egészségét igyekszik megőrizni. Ez utóbbit hívjuk munkaegészségügynek, amely egyébként jócskán túlmutat az alighanem mindenkinek ismerős alkalmassági vizsgálatokon.
„A szakmánk másik része sokkal kevésbé látványos – legalábbis a munkavállalók számára. Egyfajta háttérmunkáról van szó, amely során orvosi szemmel monitorozzuk az összes munkafolyamatot, amely az adott munkakörnyezetben előfordul. Ennek alapján próbáljuk meghatározni, hogy hogyan lehet a veszélyeket a leginkább mérsékelni. Azaz, hogy milyen védőeszközökre és egyéb biztonsági megoldásokra van szükség, esetleg milyen speciális szűrővizsgálatokat kell elrendelni a dolgozók védelme érdekében. Tehát a munkakörnyezet vizsgálata elengedhetetlen” – mondta el Nagy doktor.
A példaként hozott történetben éppen ez maradt el, amikor a nem foglalkozás-egészségügyi végzettségű orvos munkavégzésre alkalmasnak nyilvánította a péket. Nem számolt azzal, hogy a munkavállalónak nemcsak zsömléket kell majd gyúrnia, hanem rendszeresen mozgatnia kell hatalmas, önmagukban is közel 400 kilogramm súlyú üstöket, azokban egyszerre akár több tíz kilogramm tésztával. Nyilvánvalóan ez a körülmény egészen más megvilágításba helyezi a munkaköri alkalmasság kérdését, különös tekintettel a mozgásszervi problémákra.
„Erős jogi aktus, amikor kijelentjük: egy ember alkalmas a munkakörre, amelyre őt szánják. Ennek egy része csupán, hogy egyáltalán az egészségi állapota lehetővé teszi-e az adott munkakör betöltését. De ugyanígy az is része, hogy a munkakörnyezetben fennáll-e olyan veszély vagy károsító tényező, amely az illető egyéb megbetegedését például képes lehet súlyosbítani. Ez az, amit sok más orvos félreért vagy nem ismer. Ahhoz, hogy valakiről kimondjuk, hogy alkalmas egy munkakörre, nem elég őt magát megvizsgálni, ismerni kell azt is, hogy mi vár rá a munkakörnyezetében. Emiatt is tehát a mienk egy különálló, speciális ismereteket igénylő szakma” – húzta alá dr. Nagy Marcell.
A munkavédelem sosem egy megkerülendő akadály
Itthon a törvény szerint minden munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtani munkavállalói számára, ami folyamatos együttműködést feltételez a munkavédelmi szakemberekkel. Ezzel együtt gyakran előfordul, hogy végül az előírások be nem tartása vezet balesetekhez, sérülésekhez. Kérdésünkre a szakorvos felidézett egy korábbi súlyos kimenetelű esetet, amely hűen bemutatja, mekkora baj származhat egy-egy óvatlan, megfontolatlan mozdulatból.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Jó lesz az úgy”, „azt majd én tudom”, „mindig így szoktuk csinálni” – sorolta szakértőnk azokat a reakciókat, amelyek alighanem sokaknak ismerősen csengenek, és amelyeket ő maga a munkavédelmi szakemberek ősi ellenségeinek titulál. Mint mondja, éppen ezekből szokott ugyanis a legnagyobb probléma keletkezni. A konkrét esetben egy ipari csokoládéolvasztó gép helytelen használata vezetett tragikus következményekhez. „A gépet nagyjából úgy érdemes elképzelni, mint egy betonkeverőt, csak ebben forró vízgőz olvasztja fel a csokoládét, amelyet tömbökben lehet beadagolni. Az eszköz elején egy biztonsági rács található, amelyen csak meghatározott méretű csokitömbök férnek át. A szóban forgó munkahelyen viszont a dolgozók azt csinálták, hogy ezt a rácsot felhajtották, hogy gyorsabban tudják adagolni a csokit. Volt egy biztonsági reteszelés, amely azonnal megállította a gépet, ha felnyitották a rácsot, úgyhogy azt egy összehajtogatott papírlappal kipöckölték. A védőrácsot tehát kiiktatták, így viszont semmi sem zárta el belül a forgó alkatrészeket és a forró csokoládét. Az egyik dolgozó pedig egyszer észrevett egy elakadást. Gondolta, hogy benyúl és kimozdítja a csokitömböt, hogy az gyorsabban tudjon olvadni. A gép pedig ekkor leszakította a karját” – mesélte a szakértő.
Hozzátette, a munkáltatók csak úgy tudják megelőzni az ilyen és ehhez hasonló baleseteket, ha a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek rendszeresen bejárják a munkaterületet, felhívva a figyelmet a potenciális veszélyforrásokra. Továbbá elengedhetetlen a dolgozók rendszeres oktatása e téren is. Sokszor a legegyszerűbb szabályok betartása ugyanis a biztosíték arra, hogy akár egész emberéletekre kiható egészségkárosodást meg lehessen előzni.
Kiderült a maratonfutóról, hogy szívbeteg
Dr. Nagy Marcell meglátása szerint a foglalkozás-egészségügy még egy fontos jellemzőjében eltér az orvoslás többi területétől. Ahogy ugyanis ő fogalmaz, a legtöbbször a beteg állítja fel az első diagnózist. Ez azt jelenti, hogy ritka, hogy bárki panasz nélkül menjen el orvoshoz, különösen a fiatalabb korosztályokban. „A foglalkozás-egészségügy az egyetlen olyan orvosi diszciplína, ahol az orvosnak megvan a lehetősége, hogy ő mondhassa ki először, ha egy páciensnél valamilyen probléma mutatkozik. Az esetek nagy többségében tünetmentes embereket vizsgálunk, és sokszor éppen ezen vizsgálatok során derül fény különféle megbetegedésekre” – szögezte el a szakember.
Orvosi pályafutása egyik legmeglepőbb esete az eklatáns példa minderre. „Egy főiskolai tanár jött el hozzám alkalmassági vizsgálatra. Közben kedélyesen el is beszélgettünk. Elmesélte, hogy éppen az előző hétvégén futott le egy maratont. Látszólag egy egészséges, aktív sportéletet élő embernek tűnt. Amikor azonban meghallgattam a szívverését, hirtelen szinte azt sem tudtam, mit hallok, olyan furcsa zörejek jöttek át a sztetoszkópon” – emlékezett vissza Nagy doktor. A pácienst továbbküldte részletes kardiológiai kivizsgálásra, ahol kiderült, hogy az egyik szívbillentyűje egy része leszakadt. Meg kellett műteni, a beavatkozást követő utókezelések során pedig találtak egy rosszindulatú daganatot is nála, amely mindaddig semmilyen tünetet nem okozott. „Szerencsésen zárult a történet, amely ugye egy munkaköri alkalmassági vizsgálattal indult. Nyilván nem egy mindennapos esetről van szó, de azt egyértelművé teszi, miért nagyon fontos, hogy legalább egy-két évente megvizsgálja szakember a munkavállalókat. Akkor is, ha nincs semmilyen tünet vagy panasz. Nem mellesleg a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat arra is jó alkalom, hogy a páciensekkel átbeszéljük azokat a kérdéseiket, amelyekre esetleg máshol, akár egy háziorvosi rendelésen nem jut elég idő” – tette hozzá.
Az irodai munka sem veszélytelen
Először a tavalyi év végén röppent fel a hír a nyilvánosságban, hogy a kormányzat változtatna a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok rendszerén. A munkavédelmi törvény vonatkozó módosítása idén szeptembertől lépett életbe, a módosítás lényege pedig röviden az, hogy bizonyos munkakörökben a munkáltatók dönthetnek arról, hogy elrendelnek-e a munkavállalók részére alkalmassági vizsgálatot. Dr. Nagy Marcell kifejtette, a jogalkotó eredeti szándéka vélhetően az lehetett, hogy bizonyos adminisztratív munkakörökben megszűnjön az általánosan kötelező orvosi vizsgálat. Ezzel együtt elmondása szerint egyelőre érdemi változás nem történt a kérdésben, mert a jogszabályi környezetben továbbra is fennállnak olyan hiányosságok és ellentmondások, amelyek miatt nem tisztázott, hogy mely munkakörök mentesülnek a kötelező alkalmassági vizsgálat alól.
Kitért rá, a munkáltatóknak továbbra is törvényi kötelezettségük, hogy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtanak dolgozóiknak. A változás csupán azt jelenti, hogy egyes munkakörök esetében a munkáltatók jogkörébe kerül annak eldöntése, hogy előírják-e a munkavállalók számára a kötelező alkalmassági vizsgálatot. Mindazonáltal a szakember elmondta, hogy saját tapasztalatai szerint a cégek pozitívan állnak az orvosi vizsgálathoz, és nem is terveznek e téren változást. Másfelől azok a munkáltatók, akik esetleg mégis élnek majd a jogszabály nyújtotta lehetőséggel, és eltörlik a kötelező alkalmassági vizsgálatot, jelentős kockázattal lesznek kénytelenek szembenézni.
„Tegyük fel, hogy mint HR-képviselő úgy döntök, hogy alkalmassági vizsgálat nélkül felveszek egy jelentkezőt egy meghirdetett adminisztratív pozícióba, mert, mondjuk, a személyes interjún kedvesnek és jó szakembernek tűnt. Majd fél-egy év elteltével a pszichiátriára kerül, végül munkaügyi pert indít arra hivatkozva, hogy a mentális egészsége a munkahelyén tapasztalt körülmények miatt ment tönkre. Milyen helyzetben lesz ekkor a munkáltató? Hogyan tudja magát megvédeni a bíróságon? Nem történt orvosi vizsgálat, így arra nem tud hivatkozni, hogy a munkavállalónak volt-e korábban pszichiátriai problémája, és azt hozta magával, nem pedig újonnan alakult ki nála” – mutatott rá dr. Nagy Marcell. „Manapság egyébként is nagyon gyakoriak a pszichés problémák. Rengeteg szorongás van ugyanis az emberekben. Szoronganak a megélhetés, a munkahely biztonsága, az energia- és élelmiszerárak miatt például, amire rárakódik a munkahelyi elvárások okozta stressz és szorongás is. Fontos, hogy a pszichés problémákra időben fény derüljön, vagy akár meg is lehessen előzni azokat. A munkaegészségügy pedig ebben is segítséget tud nyújtani.”
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
