A nemi egyenlőtlenség a társadalmi és a gazdasági élet minden aspektusát áthatja, és kivétel nélkül minden országot érint - mutattak rá a 2015-ös statisztikai adatokra alapozott, több mint 300 oldalas tanulmány szerzői. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők még az OECD-tagállamokban is átlagban 14,3 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál: alig változott az arány a 2010-ben mért 14,6 százalékhoz képest.
Az OECD-tagállamokban a 25-34 éves korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma 11,9 százalékponttal haladja meg a férfiakét. Ugyanakkor a 15-64 éves korosztályban a munkaerőpiaci részvételben a férfiak aránya 12,2 százalékponttal magasabb, a vállalati vezetők körében pedig 37,7 százalékpont a különbség a férfiak javára.
A legkritikusabb területek
Az öt évvel ezelőtti, 2012-es tanulmányban az OECD-tagállamok kijelölték a nemek közötti egyenlőtlenségek három legfontosabb témakörét: a nők elleni erőszak , a férfiak és nők fizetése közötti jelentős különbség, valamint a fizetéssel nem járó munka - például a háztartási munka - egyenlőtlen megosztása. Számos ország kiemelten kezeli ezeket a kérdéseket, a legtöbben a nőket sújtó erőszak ellen léptek fel, de egyes országok tettek intézkedést annak érdekében is, hogy több nő kerüljön az állami és magánszektorban vezetői posztokra.
Bizonyos előremozdulás történt azért a tanulmány szerint. A legtöbb OECD-tagállamban erősebb törvények és szabályok vonatkoznak a munkahelyi zaklatásokra. Több országban, köztük Ausztráliában, Németországban, Olaszországban, Japánban, Mexikóban és Nagy-Britanniában lépéseket tettek annak érdekében, hogy a lányokat nagyobb arányban bátorítsák a reáltantárgyak (természettudományok, technika, mérnöki tudományok és matematika) választására, a fiúkat pedig az oktatás és az egészségügy felé terelik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Minden országnak megvan a maga nehézsége a nemek közötti egyenlőség megteremtésében. Az igazi áttörés eléréséhez meg kell változtatnunk az állami politikákat a sztereotípiákkal, a hozzáállással és a magatartással együtt" - mutatott rá Miguel Ángel Gurría, az OECD főtitkára.
Gazdaságilag is megérné az egyensúly megteremtése
Az utóbbi évtizedekben egyre több nő vállalt munkát, de az összes OECD-tagállamban nagyobb eséllyel indulnak a férfiak a munkaerőpiacon. A nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben, kevésbé valószínű, hogy vezető tisztségbe kerüljenek, gyakrabban éri őket faji megkülönböztetés, és kevesebbet keresnek. Kevésbé valószínű, hogy nők vállalkozást nyissanak, és a nők által vezetett vállalkozások a férfiakénál általában kevesebb bevételt termelnek. Az anyaság jelentős mértékű negatív hatást gyakorol a nők munkaerőpiaci részvételére, fizetésére és szakmai előmenetelére.
Az OECD szakértői szerint a nemi egyenlőség megteremtése nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is. Ha 25 százalékkal csökkenteni tudják a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételi aránya közötti különbséget, akkor ez 1 százalékponttal emelheti az OECD-országok gazdasági növekedését a 2013-2025-ös időszakban, ha pedig meg tudják felezni, akkor akár 2,5 százalékpontos GDP-többletet is elérhetnek. Ha a vállalkozók száma kiegyenlítődik a férfiak és a nők között, a globális GDP 2 százalékkal, 1500 milliárd dollárral ugorhat meg.
Ez is érdekelhet
Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60,4 százaléka nő, de a reáltudományos, matematikai és informatikai diplomák terén csak 37 százalékos a nők aránya. A munkaerőpiaci részvétel terén 13,1 százalékpont, a vállalkozásoknál pedig 5 százalékpont a különbség a férfiak javára. A parlamenti képviselők között a nők részaránya 10,1 százalék, ennél csak Japánban kisebb, 9,5 százalékos.
Legjobban: