Orbán Viktor két évvel ezelőtt egy tavaszi, zártkörű, kötetlen beszélgetésen árulta el, hogy miért nincsenek nők harmadik kormányában. Orbán akkor azt mondta, divatos téma Európában, hogy a nők több lehetőséget kapjanak a politikában, a magyar politika viszont olyan brutális helyzeteket teremt, amit bírni kell, a nők azonban nem bírják. Majd hozzátette, hogy elképzelni sem tud ilyen állapotok között egy női minisztert.
A hazai helyzethez képest a nemzetközi trend valóban egészen mást mutat: a legtöbb országban a női politikusok arányának növekedése tapasztalható, míg az Európai Unión belül Magyarországon a legalacsonyabb a parlamenti képviselőnők aránya. Az ENSZ néhány hónapja nyilvánosságra hozott adatai szerint Magyarország ezzel a 158. helyen áll a világ 194 országát elemző kutatásban - utánunk főleg afrikai országok sorakoznak.
Az a kijelentés tehát, hogy a politika alkatilag nem való a nőknek, a nemzetközi színtéren nem feltétlenül állja meg a helyét, ráadásul megkérdezett pszichológus szakértőnk, Horváth Éva sem érzi tudományosan megalapozottnak az indoklást.
"Messziről látszik, hogy ez a kijelentés butaság, hiszen a politikán kívül is elképesztően stresszes szituációkat kell életük során kezelniük a nőknek" - magyarázta, majd elmondta azt is, hogy a stressztűrés szintjében egyáltalán nincsenek nemi különbségek a férfiak és a nők között. Horváth szerint ez sokkal inkább egyéni faktoroktól függ, például attól, hogy milyen stressz-megküzdési stratégiákat alkalmaznak az emberek. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos stresszes életmód komoly negatív hatással lehet a lelki és a testi egészségre, ám ez egyaránt érintheti a nőket és a férfiakat is. A miniszterelnök kijelentése Horváth szerint a női nemi szerepekhez kötődő elvárt tulajdonságokra reflektál, hiszen még ma is erősen élnek olyan nemi sztereotípiák a társadalomban, melyek szerint a nők általánosságban érzékenyebbek, gyengébbek vagy akár kevésbé rátermettek, mint férfi társaik.
"Ez is egyfajta szexizmus. A jóindulatú szexizmus alatt azt értjük, mikor hízelgéssel, látszólagos pozitív dolgokkal próbálják elfogadtatni a nőkkel, hogy alacsonyabb rendű lények, hiszen az ilyen megjegyzéssel azt sugallják, hogy a nők gyengék, gyámoltalanok, korlátozott intellektusúak" - magyarázza a szakértő. Véleménye szerint sokan ezt a jóindulatú szexizmust használják indokként arra is, hogy több nő kellene a politikába, mondván, hogy az érzékenyebb lelkű nők jobbá teszik majd ezt a szférát. Horváth viszont úgy gondolja, hogy egyáltalán nem emiatt kellene több nő, hanem azért, hogy a nők érdekeit is képviseljék. "Hiába várjuk, hogy képviselve legyenek a nők érdekei, ha nincsenek ott nők"- zárta le beszélgetésünket.
A statisztikák egyébként azt mutatják, hogy azok az országok erősebbek és gazdaságilag versenyképesebbek, ahol meg tud valósulni a nemek közötti egyenlőség. A társadalmi jólétet mérő listák élén például Svédország áll, ahol a nők és a férfiak lehetőségei politikai, gazdasági és társadalmi szinten is hasonlóak. Az ilyen listák sereghajtója a többi között Magyarország is, nálunk ugyanis az egyenlőtlenség megállapítására használt mérőszámok - például a nemek foglalkoztatása, bérezése, politikai képviselete terén - kiugróan magas értékűek. Ráadásul az adatok arra is rámutatnak, hogy ahol elegendő nő jut be a politikai vezetésbe, ott a többi hátrányos helyzetű, kisebbségben lévő csoport érdekei is jobban meg tudnak jelenni a politikában és a közéletben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sáfrány Réka genderszakértő, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa szerint a magyar nők kiszorulását a politikai életből egyáltalán nem a tudás vagy a rátermettség hiánya, hanem a nőkbe és férfiakba egyaránt belésulykolt sztereotípiák okozzák, amelyek a nőkkel szemben nemcsak extra elvárásokat, de korlátokat is állítanak. A Női Érdek a többi között azt szeretné elérni, hogy a férfiak és a nők aránya a parlamenti képviseletben kiegyenlített legyen, ehhez pedig véleményük szerint szükséges lenne a női kvóta bevezetése.
HáziPatika.com: Mit értünk pontosan női kvóta alatt?
Sáfrány Réka: Nagyon régóta foglalkozunk már a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének ügyével, ezen belül pedig a politikai életben, közéletben történő női szerepvállalással, ami nélkül szerintünk a nők és férfiak egyenlősége nem valósulhat meg. Jelenleg annyira alacsony a női politikusok száma, hogy egyes nőket érintő fontos kérdések egyszerűen nem is kerülnek napirendre. A női kvóta tulajdonképpen a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenség kiküszöbölését segítő intézkedés, ami a nemzetközi színtéren alakult ki, és már több országban alkalmazzák. Célja, hogy segítsen elhárítani azokat a társadalmi hátrányokat, amelyek miatt a nőknek a férfiakénál sokkal kisebb esélyük van arra, hogy döntéshozói pozícióba megválasszák őket.
A női kvótát például egyrészt választások során a jelöltek listáján szokták alkalmazni - párt- vagy törvényi előírás szerint -, amikor leggyakrabban 50-50 %-ban nőket és férfiakat indítanak, méghozzá a listán felváltva szerepeltetve mindkét nemet. A nálunk is megtalálható vegyes - a listás és az egyéni szavazást kombináló - választási rendszerben a listákról bekerült képviselők számától függően ez a rendszer a női képviselők arányában jelentős emelkedést hozhat. A kvóta másik formája, amit általában kinevezésen alapuló testületekben, például a kormányban szoktak alkalmazni, amikor célul tűzik ki, hogy bizonyos százalék alá nem eshet egyik nem képviselete sem, ezért törekszenek arra, hogy - természetesen azonos alkalmassági feltételek mellett - az alulreprezentált nem jelöltjei kerüljenek kinevezésre.
A demokráciában a reprezentáció nagyon fontos alapelv. Úgy gondoljuk, hogy ha egy demokratikusan működő társadalmat szeretnénk, akkor a fontos döntéshozó testületeknek reprezentatívabbaknak kellene lenniük. Tehát törekednünk kell arra, hogy ezekben a társadalmat alkotó, részben eltérő érdekű csoportok - elsősorban a nők és a férfiak - arányos képviselethez jussanak. A parlamentben a mi képviselőink ülnek, tehát jogosan léphetünk fel ezzel az igénnyel feléjük. Ez pedig nem valamilyen erőltetett elvont eszme, hanem elvileg ez a közmegállapodás a demokráciában, és éppen a férfiak jelenlegi túlzott arányú (90%-os) képviselete az, aminek rendellenes mivolta fel kellene, hogy tűnjön egy demokráciában. Ráadásul Magyarország nemzetközi kötelezettségei alapján is erős elvárás felénk a segítő intézkedések átmeneti bevezetése. Kvótaelv egyébként jelenleg is működik az országgyűlésben, méghozzá a területi kvótáé. Ez a térségek megfelelő képviseletét igyekszik elősegíteni, a nemi kvóta pedig a nők és férfiak társadalmi csoportjainak igazságosabb reprezentációját tenné lehetővé.
HáziPatika.com: A téma idehaza eléggé megosztja az embereket. Az egyik hozzá kapcsolódó ellenérv, hogy a kvóta miatt alkalmatlan női politikusokkal lesz tele a parlament, akik kizárólag a nemüknek köszönhetik majd a bejutást.
S.R.: Az emberből erre kikívánkozik a kérdés: "Miért, a jelenlegi férfi politikusok talán mind alkalmasak a tisztségükre?" A női kvóta lehetőséget adna arra, hogy tehetséges nők kerüljenek a politikába. Arra, hogy elindulhassanak, és aztán bizonyíthassanak. Miért feltételezik, hogy alkalmatlanok lennének? Semmi sem indokolja azt, hogy ne lehessen nagyobb a nők aránya a parlamentben vagy az önkormányzatokban.
HáziPatika.com: A nőkkel ellentétben a férfi politikusok kvalitásait nem szokás nyilvánosan megkérdőjelezni.
S.R.: Igen, ilyen formán is kiütköznek a társadalomban élő sztereotípiák a nőkkel és rátermettségükkel kapcsolatban. Miközben azt már megállapították, hogy a magyar képviselőnők általában magasabban képzettebbek férfi társaiknál, hiszen nőként már a jelöltségükhöz is általában sokkal többet kell letenniük az asztalra. De van egy olyan pozitív részlehajlás is a férfiak felé, hogy nemcsak a képzettségüket nézik, hanem azt is, hogy milyen karriert futottak be. Ezzel azonban az a probléma, hogy eleve mások a női és férfi karrierutak a politikában. A férfiak esetében sokkal több lehetőség van a folytonosságra, vannak lehetőségeik a helyi önkormányzati képviselőségtől felfelé. Ez viszont a nőknek sokszor nincs megadva, illetve a gyerekvállalás miatt is töredezettebb lehet a politikai előéletük. Általában pedig a nők annál nagyobb eséllyel kapnak vezető szerepet, minél kisebb a hatalom, az erőforrás, amely felett rendelkezhetnek. Éppen ezért vannak inkább nők a helyi önkormányzati képviselők és a kistelepülések polgármesterei között.
De nagyon érdekes, mert az Integrity Lab nevű politikai elemzőcsoport által 2016-17-ben végzett kutatás szerint a magyarok többsége, 84 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy azért van kevés nő a parlamentben, mert kevésbé alkalmasak politikusnak. És a válaszadók 74 százaléka azzal sem ért egyet, hogy a nők kevésbé képesek nehéz döntéseket meghozni. A társadalom tehát valójában nyitott lenne a női politikusokra. Ezzel szemben legfőképp a hatalmon lévő férfi politikusok állítják, hogy a politikai élet mennyire nehéz, hogy a nők ezt nem tudnák elviselni.
HáziPatika.com: Igen, ez a kijelentés a miniszterelnök szájából is elhangzott. Az, mondjuk érdekes, hogy más országokban tudják a nők kezelni ezt a stresszt, csak nálunk nem.
S.R.: Az ilyenfajta megnyilvánulások igyekeznek gátat állítani a változás elé, és megpróbálják bebetonozni a jelenlegi állapotot. A miniszterelnök ugye azt mondta, hogy az USA után Magyarországon a második legkeményebb a politikai élet, és hogy ebben a nők nem tudnak helytállni. Fontos lenne hangsúlyozni, hogy ez nem egy megváltoztathatatlan tény, ez egy társadalmi konstrukció. A politikai életünkbe elvileg beleszólásunk van, tehát ha lenne akarat, lehetne rajta változtatni.
HáziPatika.com: Ahogy a férfiak esetében, úgy valószínűleg a női politikusok között is volt korábban olyan, aki nem feltétlenül a tehetsége miatt kapott meg bizonyos pozíciókat. Az ellenzők gyakran szoktak rájuk is hivatkozni, elrettentő példaként.
S.R.: Szociológusok erre azt szokták mondani, hogy nagyon gyakori jelenség, hogy mikor kevés nőnek van lehetősége egy hagyományosan férfiak által reprezentált szakmában érvényesülni, akkor nagy valószínűséggel olyanokat fognak beválasztani, akik inkább a patriarchális értékrendhez igazodnak, és kevésbé fognak nőtársaik mellett kiállni. És az is általános, hogy ilyen helyzetekben sokkal szigorúbb elvárásokat támasztunk a nőkkel szemben. Egy nő gyakorlatilag magát a női társadalmat testesíti meg a rengeteg rárakódott elvárással együtt. Ez nem igazságos.
HáziPatika.com: Ha tehát egy bizonyos politikusnő negatív színben tűnik fel, akkor mondhatják, hogy na ugye, a nők nem értenek hozzá.
S.R.: Igen, és egyébként sokkal kevesebb elég ahhoz, hogy egy nő elhagyja ezt a pályát, éppen a rárakódott elvárások és felelősség miatt. De véleményem szerint nem jelent semmit, ha egy női politikussal kapcsolatban nincsenek jó emlékeink, hiszen nem egy olyan férfi politikus van, akivel szintén nincsenek. Ebből a spirális érvelésből, hogy ez a kemény politikai élet nem megfelelő a nőknek, csak úgy lehet kikerülni, ha lehetőségük lenne bekerülni ebbe a szférába. Akkor lenne terük bizonyítani, de addig nem lesz változás, amíg lehetőség sincs erre.
HáziPatika.com : Másik ellenérvként olyat is hallottam már, hogy ha akarunk női kvótát, akkor miért nem akarunk romakvótát, vagy miért nincs a siketeknek vagy a vakoknak kvótájuk. Miért csak a nőknek?
S.R.: Minden fogyatékossággal élő ember nő vagy férfi, de egyébként igen, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok reprezentációja is nagyon fontos. Attól pedig csak a demokrácia színvonala javulna, ha teret adnánk ennek. A női kvóta egyébként egyáltalán nem zárja ki, hogy más csoportok is érvényesülhessenek a politikában.
HáziPatika.com: Tegyük fel, hogy megvalósulna a női kvóta. Amilyen állapotok uralkodnak a közéletben, és amilyen színvonalon folyik a kommunikáció a parlamentben, hosszú utat kellene bejárni a nőknek, hogy valóban érvényesülni tudjanak. Jelenleg szinte mindennapos, hogy az a kevés női politikus is érvek helyett kritikán aluli, szexista megjegyzéseket kap egy-egy vita alkalmával a férfi képviselőktől, miniszterektől.
S.R.: Mi is tapasztaljuk, hogy nagyon sokat romlott a parlamenten belüli kommunikáció színvonala, rendszeresen agresszívan beszólnak például ellenzéki politikusnőknek. De ez is azt mutatja, hogy a nők elleni verbális erőszak azt a célt szolgálja, hogy fennmaradjon ez a hierarchia.
HáziPatika.com: Bár felmérések azt mutatják, hogy a társadalom akár nyitott is lenne a női politikusokra, Magyarországon még így is nagyon erősen élnek a nemekhez társított sztereotípiák, elvárások. A társadalom nagy része még ma is úgy gondolja, hogy "a nőknek a konyhában a helye", és sok esetben kevésbé tartanak hitelesnek egy női szakembert, mint férfi társait.
S.R. : Igen, ez egy társadalmi jelenség, amelyet viszont lehetne formálni, akár fentebbről mutatott pozitív példával. Ha esély kapnának és bizonyíthatnának a nők a politikában, akkor az emberek is megtapasztalnák, hogy a nőknek igenis van létjogosultságuk ezen a területen is. De a női politikai szerepvállalásnak olyan haszna is lenne, hogy növelné a versenyt nők és férfiak között, ezért a férfi jelöltek közül is inkább a magasabban képzett, rátermettebb jelöltek lennének megválasztva.
HáziPatika.com: De nemcsak a nők politikai szerepvállalásának erősítése a célotok, hanem az is, hogy bizonyos női ügyeket képviseljenek a parlamentben. Milyen ügyekre gondoltok?
S.R.: Általános kritika a részünkről, miszerint a rendszerváltás óta tulajdonképpen a férfiak és a nők egyenlősége iránt nem igazán volt politikai elköteleződés, egyik kormány alatt sem. Az EU-csatlakozás előtt volt egy erős megfelelni vágyás, igyekezet, mikor a törvényeket is harmonizálták és létrehozták például az egyenlő bánásmód jogi és intézményi kereteit, de azóta csak visszaesett a téma iránti figyelem. Most pedig kifejezetten van egy olyan keretezés, hogy a nőkről leginkább a család, a családon belüli szerepek kapcsán beszélnek. Pedig nagyon fontos lenne elismerni, hogy a nők is lehetnek bármilyen élethelyzetben, nem csak a családi szerepükből kifolyólag. Nemcsak anyaként lehetnek fontosak, hanem egész életciklusukon átívelően bármilyen szerepben is.
De ilyen fontos ügy lehetne a női szegénység, a munkaerő-piaci szegregáció kérdése is. Azokban a szektorokban, amelyek feminizálódtak, nagyon alacsonyak a bérek - például az egészségügyben. De ugyanígy nagyon fontos lenne a szexuális és reproduktív jogok és egészség kérdése minden tekintetben és nem csak a gyerekvállalás kapcsán. Gondolok itt a fogamzásgátlásra például, vagy akár a terhesség-megszakításra .
HáziPatika.com: Mennyire vagyunk lemaradva női ügyek, női politikusok terén a szomszédos országokhoz képest?
S.R. Tavasszal egy kutatássorozatban vettünk részt e téren a visegrádi négyek országai között. Vizsgáltuk például az országok politikai képviseletét a nemzeti parlamentekben, helyi önkormányzatokban és a diplomáciában. Magyarország a legtöbb adat terén sereghajtó. A közvélemény-kutatás viszont ezzel szemben ugye azt bizonyítja, hogy az embereknek nagyobb igénye lenne rá, mint ami megvalósul a valóságban. Tehát realitás, hogy az emberek több női témát, női szempontot igényelnének.
HáziPatika.com: Van olyan ország, ahol ilyen szempontból szinte ideálisan működik a rendszer?
S.R.: A skandináv országok ilyen szempontból elég stabilnak tűnnek. Finnországban idén a női választójog 100. évfordulóját ünnepelték. A kezdetek kezdetén, első parlamentjük felállásakor 9,5 százalék volt a nők aránya a képviselők között. Ha megnézzük, Magyarországon most 10,1 százalék. És még ők is azt mondták, hogy nagyon keservesen érték el azt, hogy most már 40 százalék alá nem megy. Akkor mi mit mondhatunk? Nálunk a nők és a nemek közötti egyenlőség képviseletének stagnálása a rendszerváltás óta komoly demokratikus hiányosságot jelez, amin politikai elkötelezettséggel és társadalmi nyomásgyakorlással továbbra is lehetséges volna változtatni.
