Valamikor a kamaszkor vége felé legkésőbb kénytelenek vagyunk eldönteni, milyen szakmában tudjuk leginkább elképzelni magunkat, milyen karrier az, amit a magunkénak érzünk. Ilyenkor döntünk egy-egy főiskola vagy egyetem, OKJ-s képzés mellett, vagy tesszük le a voksot valamelyik szakmunka mellett. Előfordul azonban, hogy ezekben nem találjuk meg a számításunkat: egymás után végezzük az iskolákat, tanfolyamokat, mégsem leljük a kiutat, örömünket benne, nem fekszik semmi, amibe belekezdünk, esetleg rájövünk, hogy nincs hozzá lelkünk, gyomrunk, kitartásunk.
Aki mer, az nyer
A szerencsésebbek azonban mernek nagyot álmodni, 180 fokot fordulni, és sikert kovácsolni a küzdelmekből. "Minél komplexebb az érdeklődési körünk, persze annál nehezebb a dolgunk, ezért semmiképp ne legyen elkeseredett az, aki az érettségi vagy az egyetemi/főiskolai tanulmányok után még nem ismeri pontosan karriercélját" - véli Salamon Csilla coach , aki nem egy hozzá forduló problémás ügyfél karrierjét terelte utólag helyes mederbe. - "Így lett szoftverfejlesztőből fotóművész, pszichológusból patchwork-művész, cégvezetőből önálló tanácsadó - mert rádöbbent, hogy nem alkalmas emberek irányítására, viszont kiváló ötletei vannak. Mindez nem percek műve, a felismerésig eljutni is hosszú idő, de ha az megszületett, utána már csak cselekedni kell" - teszi hozzá.
A felismerésig vezető út tehát gyakran nem megy segítség nélkül: ebben a barátainkon és családtagjainkon túl a karrierszakértők, a pszichológusok és a pályaorientációs tanácsadók lehetnek segítségünkre végső esetben, illetve a különféle személyiségtesztek .
A statisztikák azt bizonyítják , nem érdemes őrlődni a számunkra nem megfelelő munkahelyen és pozícióban, ugyanis ez a magatartás legalább annyira rossz hatással van egészségünkre, mint a munkanélküliség. Miért nem adjuk meg a lehetőséget magunknak? Inspiráló példáink következnek.
(Válság alatt) váltani?
A szakértő nem csupán arra az esetre javasolja a sarkon fordulást, ha valamilyen más szakmára vágynánk, szerinte ugyanis akkor is ajánlott a "felülvizsgálat", ha az adott munkahelyen nem találjuk a helyünket. "Készítsünk útvonaltervet, már ne kapaszkodjunk görcsösen az amúgy biztosnak hitt, de halálra unt, számunkra érdektelen, esetleg gyomorégető jelenlegi foglalatosságunkhoz. A gazdasági válság szorongáskeltő módon határt szab fantáziánknak, nyirbálja vágyainkat és ezáltal önbizalmunkat, próbálja beszűkíteni mozgásterünket. Ennek ellenére merjük szabadon megtervezni új önmagunkat a munka frontján, a karrier világában és mozduljunk ennek irányába" - javasolja Salamon Csilla, aki rögtön hozzáteszi azt is, hogy semmi nem hullik az ölünkbe, az erőfeszítések rajtunk állnak, de a kitartásért járó pozitív eredmény nem marad el.
A váltás sosem könnyű: attól függően, hogy korábban mennyire sikerült vágyainkat kiélni munkánk során, illetve mennyire szenvedett csorbát személyiségünk a tévúton, személyenként eltérő és kihívásokkal telibb lehet.