Koronavírus miatti pánik ide vagy oda, a munkaviszonyt csak okszerű, valós indoklással lehet megszüntetni - és bármilyen meglepő, önmagában a járványhelyzet miatti forgalomcsökkenés, bevételkiesés nem elegendő indok erre. "Azokat a helyzeteket, amelyeknél a munkáltató felmondhat dolgozójának, a Munka törvénykönyve határozza meg. Jelen helyzetben elsősorban a cég működési körében felmerülő okok jöhetnek szóba. Ennek tükrében lehet vizsgálni, hogy egy felmondás okszerű vagy jogellenes-e" - mondja dr. Horváth Hanga ügyvéd. Például, ha egy hotelnek nincsenek vendégei, működése teljesen leállt, nem sok dolog védi a recepcióst, munkaköre emiatt könnyen megszűnhet. Viszont ha a hotel a helyzet rendeződését követően - adott esetben néhány hónap múlva - felvesz egy másik recepcióst, az eredeti recepciós elbocsátása akár jogellenessé is válhat.
Egy hónapos határidő
Ez a szituáció azért nehéz, mert a jogellenesnek tartott felmondást 30 napon belül kell megtámadni bíróság előtt. Viszont jelen esetben a helyzet valószínűleg nem rendeződik egy hónapon belül, így nem lehet előre tudni, hogy a felmondás jogszerű-e, vagy sem. A dolog úgymond lutri. "A bírói gyakorlat alapesetben az, hogy ha egy adott munkakört megszüntetnek, a dolgozónak pedig felmondanak, akkor nagyjából fél évet vesznek figyelembe. Tehát ha fél éven belül vesznek föl mást ugyanabba a munkakörbe, ugyanazokra a feladatokra, akkor a felmondás jogellenesnek minősülhet" - magyarázza az ügyvéd. Viszont hiába van szó jellemzően féléves visszatekintésről, a felmondást 30 napon belül meg kell támadni - tehát a kereseteket be kell adni - annak ellenére is, hogy a bíróságok jelenleg nem tartanak tárgyalásokat. Ezekben a perekben az illetéket nem kell megelőlegezni, ha pedig a helyzet a tárgyalás lezárásáig rendeződik, a dolgozó pedig eláll a pertől, mérsékelt illetéket kell csak fizetni.
Pincér helyett futárok
Sok esetben úgy történnek elbocsátások, hogy a létszám nem csökken, sőt, akár nő is. Például egy vendéglő átállhat kiszállításra, ami miatt a jogosítvánnyal nem rendelkező pincéreket elbocsáthatják, fölvehetnek viszont futárokat. Ez esetben szintén olyan átszervezés történik, amelynél a munkakör szűnik meg, a felmondás tehát jogszerű lehet. "Ilyenkor azt kell nézni, hogy a munkatársat át lehet-e helyezni másik munkakörbe, és ha igen, vállalná-e azt. Munkakört ugyanis nem lehet a munkavállaló hozzájárulása nélkül módosítani, ahhoz közös megegyezésre van szükség. Hasonló a helyzet akkor is, ha a munkáltató a munkaidőt, és azzal együtt a bért csökkenti, amire elméletileg szintén csak közös megegyezéssel van lehetőség" - emeli ki Horváth Hanga. Ha az új munkaidőt vagy munkakört a kolléga nem fogadja el, emiatt pedig elbocsátják, de a helyzet rendeződését követően a helyére mást vesznek föl, szintén jogellenessé válhat az elbocsátása. Viszont ehhez is az kell, hogy a felmondást 30 napon belül megtámadja az érintett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha kötelező a home office
A járvány terjedésével egyre több cég rendeli el, hogy munkatársai otthonról dolgozzanak , ne járjanak be. Ez sok helyen könnyen megoldható, hiszen a munkához csak számítógépre és internetkapcsolatra van szükség, azt viszont így sem lehet elvárni, hogy az otthoni munkavégzés feltételeit a dolgozó biztosítsa. Ilyenkor az eszközöket, így például a laptopot vagy az asztali gépet a munkáltatónak kellene biztosítani, és neki kell gondoskodnia az internetelérésről is. Ha ezt nem tudja megoldani, a munkavállaló használhatja saját eszközeit is, viszont ez sok helyen problémába ütközhet az üzleti titkok és adatvédelmi kérdések miatt. Az ilyenkor elvégzendő biztonsági intézkedések nagy terhet róhatnak a munkáltatóra, sok helyen emiatt nem engedik a home office-t. Viszont pusztán emiatt senki nem bocsátható el. Tehát ha egy cég otthoni munkavégzést akar, annak feltételeit neki kell biztosítania.
Ha otthon lehetetlen
Ha az otthoni munkavégzés sehogy sem oldható meg, mert például egy gyárról van szó, úgynevezett állásidőre kerülhet sor. Ez történik akkor is, ha valakinél otthon nem biztosíthatók a munkavégzéshez szükséges technikai feltételek. Ilyenkor a munkáltató azt mondja, nem kell bemenni dolgozni, mert félő, hogy az emberek megfertőződnek . Ha ez a helyzet, a munkavállalókat a munkaszerződésben rögzített, pótlékok nélküli alapbér illeti meg. Ennek a helyzetnek a járványügyi zárlat elrendelése vethet véget (március 27-én még nem klasszikus járványügyi zárlatot rendeltek el). "Ilyenkor azért van változás, mert a munkáltató már nem önhibájából, hanem külső, elháríthatatlan ok miatt nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségeinek. Egyszerűen azért, mert kijárási tilalmat rendeltek el, vagy elzártak egy települést. Ha ez a helyzet, a dolgozóknak nem kell fizetést sem adni, az állásidőre nem jár munkabér" - mondja Horváth Hanga.
Előfordulhat az is, hogy a dolgozó fizetés nélküli szabadságra "megy" már a járványügyi zárlat elrendelése előtt. Ilyenkor a helyzet még súlyosabb, ugyanis nemcsak a munkabér esik ki, hanem a munkavállalónak az egészségbiztosítási járulékot is magának kell fizetnie. Ez alól csak az kivétel, ha valakinek 3 évesnél kisebb gyereke van, vagy például katonai szolgálatot teljesít. Ez esetben a társadalombiztosítási ellátás megmarad, azt nem kell külön fizetni. Ha valaki járványügyi karanténba kerül, vagy járványügyi intézkedés miatt nem tud munkába járni, bért nem kap, de legalább táppénzre jogosult. Tehát ilyenkor a betegszabadság fázisa kimarad, egyből táppénz kérhető 7-es kódos keresőképtelenség alapján.
Ha a dolgozó állna föl
A munkavállaló - leszámítva, ha határozott időre szól a szerződése - bármikor indoklás nélkül felmondhat, függetlenül attól, hogy home office-ra kötelezték, vagy be kell járnia. Felmondási idejét persze ki kell töltenie, ami jelen helyzetben azért fontos, mert aki a járvány miatt mond föl, nyilván azért teszi ezt, mert nem akar bejárni dolgozni, vagy gyerekei miatt képtelen otthonról ellátni feladatait. Azonnali hatályú felmondásra viszont csak kivételes esetekben van lehetőség.
"Ilyen lehet például az, ha a munkaadó nem szavatolja a biztonságos munkavégzés feltételeit, ami a munkavédelmi törvény szerint az ő feladata. A bolti eladóknál például felmerül a megfelelő védőfelszerelés, így a kesztyű és a maszk biztosítása, a dolgozók kézfertőtlenítővel történő ellátása" - mondja az ügyvéd. Ha ezeket a dolgozók nem kapják meg, megtagadhatják a munkavégzést, és akár azonnali hatállyal fel is mondhatnak. Ez a helyzet a végkielégítés kérdéskörét nem érinti: ha a felmondásra a munkáltató magatartása miatt kerül sor, az ugyanúgy jár, mintha a munkáltató mondana fel dolgozójának.
