Az Európai Unióban évente közel 23 millió dolgozónál jelentkezik valamilyen egészségügyi probléma, amely jelentős hányadában a munkavégzéshez kapcsolódó stressz áll. Ez a jelenség okozhat gyakori fejfájást, izomfájdalmakat, szerepet játszhat szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi megbetegedésekben. Emellett a stressz nyomot hagy a munkavállaló hangulatán is, ingerlékenység, apátia, koncentrációzavar gátolhatja a minőségi munkavégzést és növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát.
A munkahelyi stressz napjainkban nem csupán a munkavállalók életére van jelentős hatással, de egy-egy vállalat és ezen keresztül az egész gazdasági rendszer működését is negatívan befolyásolja. A munkahelyi stressz gazdaságra gyakorolt hatása sok összetevőből áll. A betegszabadságok és a korai nyugdíjazás költsége, illetve a magas fluktuációból fakadó ráfordítások állnak a kiadási oldalon.
A másik problémakört a bevételek elmaradása jelenti. Ennek fő okát a stressz miatti produktivitás-csökkenés, illetve ezzel összefüggésben a cég ügyfeleinek elvesztése jelentheti.
Átlagosan egy európai ország a GDP-jének 4%-át veszíti el a munkahelyi stressz miatt. Ez az összeg az egész unióra vetítve meghaladja az 500 milliárd eurót, ami nagyjából Magyarország 6 évi GDP-jének felel meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az IOSHA2 programról
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) a témában pályázatot írt ki, amely a prevenciót helyezi a középpontba. A várhatóan ősz végén záruló programban hat ország vesz részt: Ausztria, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Románia és Szlovénia. Célja, hogy felhívja a figyelmet a túlzott munkahelyi stressz okozta problémákra, és javaslatokat, jól működő, kipróbált megoldásokat kínáljon mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára ebben a kérdésben.
Ez is érdekelhet
"Az IOSHA2 program kapcsán fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető, európai szinten ez az összeg pedig meghaladja az 500 milliárd eurót. Ebből is jól látható, kiemelten fontos területről beszélünk, melynek megoldásához reményeim szerint jelentősen hozzájárulhat ez a projekt is" - mondta dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.
