A kutatók az úgynevezett implicit asszociációs tesztet (IAT) alkalmazták vizsgálataik során – a tesztalanyok pozitív, illetve negatív szavakra, fogalmakra reagáltak. Schiller és társai például focirajongóknál alkalmazták a tesztet. Agyhullámaikat egy enkefalográf segítségével figyelték és olyan szavakat vetítettek eléjük, mint „szeretet”, „halál”, emellett pedig saját focicsapatuk, illetve az utált focicsapat játékosainak nevét.
A teszt célja az volt, hogy jobban megfigyelhessék, milyen apró lépésekben elemezzük az információt és ez mennyi időt vesz igénybe, valamint hogy ez milyen tudatalatti társas döntésekhez, elhatározásokhoz vezet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók azt már megfigyelték, hogy az IAT-on adott reakcióidő nagyobb, amikor az emberek pozitív tulajdonságokkal látják el idegen emberek egy csoportját. Schiller és társai azonban azt figyelték meg a mikroállapotok elemzése közben, hogy a reakcióidő nem azért hosszú, mert több elemző lépés van, hanem mert bizonyos számítási vagy mérlegelési lépések hosszabb ideig tartanak.
A svájci kutatócsoport szerint ez arra is rávilágít, hogy a modern agyvizsgáló eszközök révén sokkal jobban képesek vagyunk átlátni, hogy a társas érintkezés egyes folyamatai hol, milyen időzítéssel zajlanak. Schiller jelenleg ezen kutatás eredményeit felhasználva vizsgálja azt, hogy a társadalmi deficittel járó mentális problémákat miként lehet jobban diagnosztizálni.
Forrás: Science Daily
Ez is érdekelhet
