Különös összefüggésre hívta fel a figyelmet a Cambridge-i Egyetem DNS és viselkedés kapcsolatait vizsgáló kutatása. A rendkívül nagyszámú, 380 000 embert érintő felmérés az első szexuális aktust vizsgálta genetikai aspektusból.
Közismert, hogy a tinédzserekre jelentős befolyással van környezetük, családi hátterük és személyiségük ebben a kérdésben is, a kutatók azonban most azt bizonyították, hogy a szüzesség korai vagy épp kései elvesztése genetikai okokra is visszavezethető. Nagyjából 25 százaléknyi különbség van az életkor szempontjából aközött, hogy türelemmel várunk az első alkalommal, vagy még kora tinédzserkorban fejest ugrunk a szexuális életbe.
Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Izland több százezer lakosának genetikai vizsgálata alapján a kutatásokat vezető Ken Ong elmondta: 38 génvariáns hozható közvetlen összefüggésbe az első szexuális aktus idejével. Bizonyos gének a habitusunkért felelősek - a forrófejűek jóval hamarabb bevállalják az első éjszakát - mások pedig a serdülőkori változások beindítását szabályozzák. Számos génvariáns befolyásolja az utódnemzéssel kapcsolatos döntéseinket is, például hogy milyen idősen vállaljuk az első gyereket , illetve mennyi gyereket nevelünk fel.
A Nature Geneticsben publikált írás kitért korábbi kutatások eredményeire, melyek az alábbi megállapításokat tették:
- Száz év alatt jelentősen csökkent a szexuális érettség alsó korhatára mindkét nem esetében: amíg az 1880-as években ezt a 18. életév környékére datálták, 1980-ban már átlagosan 12,5 éves kortól érettek. A gyorsabban beindult növekedéssel és a táplálkozásban bekövetkezett jelentős változással is magyarázzák ezt.
- Akik fiatalabb korban kezdenek nemi életet élni, jellemzően rosszabbul teljesítenek az iskolában, a későbbiekben pedig rosszabb testi és mentális egészséggel bírnak majd.
- Minél korábban lép be a serdülőkorba valaki, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála a későbbiekben cukor- és szívbetegség vagy valamilyen daganatos megbetegedés.
Forrás: Medicalxpress
Ez is érdekelhet
Legjobban: