A társkereső oldalak és appok hatására ugyanis úgy tudunk jobb, pontosabb képet kialakítani a másikról, hogy nem kell személyesen találkoznunk – legyen ennek személyes, időbeli vagy helybeli oka. Az Imperial College London diákjai azonban egy új elmélettel álltak elő: szerintük mindez csak a jéghegy csúcsa és az elkövetkező 25 évben a randizás még inkább a digitális mezsgyére fog áttolódni.
Az Imperial College London diákjainak kutatása szerint, amelyet az eHarmony társkereső oldal közölt teljes hosszában, 2040-re 119 gigabyte/másodperc sebességgel tudunk majd adatokat cserélni. Ez azt jelenti, hogy képesek leszünk egy minden érzékszervünkre kiható virtuális valóságban (VR) élni, azaz egy VR-készülékbe belebújva úgy tudunk mással találkozni, mintha csak ott lenne mellettünk: még akkor is, ha egyedül ülünk hálószobánkban. Ezzel párhuzamosan pedig a társkeresőcégek is olyan technológiákon fognak dolgozni, amelyek révén a virtuális valóságokban még jobban halljuk egymást, sőt megérinteni vagy éppen megszagolni is képesek leszünk a másikat.
Míg mindez nem konkrét tényeken, hanem előrejelzéseken, trendvizsgálatokon alapul, igencsak érdekes lehet elgondolkozni ezek alapján a párkapcsolatok és a randizás jövőjén is, mivel az biztos, hogy az egyre digitálisabb élet teljesen más szerelmi viszonyokat fog hozni.
Már csak azért is, mert minél okosabb készülékeket hordunk a zsebünkben vagy fejünkön, annál több dolog kiderül napi rutinunkról, szokásainkról, életünkről, ezekből pedig olyan minták alkothatóak, amelyek révén könnyebben megtalálhatjuk párunkat, aki pontosan olyan életvitelt űz, mint mi magunk.