A Missouri Egyetem kutatói kimutatták, hogy a depressziós hallgatók gyakrabban használnak fájlmegosztó szolgáltatásokat, továbbá többet e-maileznek és csevegnek az interneten, mint társaik. Ez az egyik legelső olyan, az internethasználat és a depresszió kapcsolatát vizsgáló kutatás, mely során a kutatók nem felméréseket használtak, hanem az egyetem saját hálózatának megfigyelésével a hallgatók tényleges számítógéphasználatát elemezték.
Az következő számában megjelenő tanulmány szerzője, Sriram Chellappan szerint a valós internetes adatok elemzése azért hitelesebb, mint a felmérés, mert az önbevalláson alapuló adatokat az idő elhomályosítja, ráadásul a társadalmi elvárások és elfogultságok is befolyásolják az internethasználattal kapcsolatos válaszokat.
A felhasználási adatok összegyűjtése előtt a tanulókat tesztelték a depresszió jeleire. Kiderült, hogy azok, akik a depresszió jeleit mutatták, teljesen másképp használták az internetet, mint társaik. A depressziós hallgatók gyakrabban használtak olyan szélessávú szolgáltatást, amelyek általában az online videók letöltésével és az online játékokkal állnak összefüggésben. Ezek a tanulók ráadásul "véletlenszerűbb" módon használják az internetet, tehát gyakrabban váltogatnak a különböző alkalmazások, például a csevegőprogramok, a játékok és az e-mail között. Chellappan úgy véli, ez a véletlenszerűség a koncentrációs zavarral állhat összefüggésbe, amely a depresszió egyik jellegzetessége.
Chellappan a kutatás következő lépéseként egy olyan szoftvert szeretne kifejleszteni, amely a személyi számítógépekre telepítve elárulja a felhasználónak, hogy az internethasználattal kapcsolatos mintái utalnak-e depresszióra. A szoftver feltűnés nélkül figyelné az internethasználatot, és figyelmeztetné a felhasználót vagy az egyetemi hálózat esetében a tanárokat, ha a minták a betegség tüneteire utalnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: