"Gyűlölöm a mennydörgést és a villámlást. Egész testemben remegek, és biztos vagyok benne, hogy vége a világnak. Számtalanszor megtörtént már, hogy vihar idején az ágyamban sírtam, mint egy kisgyerek. (...) Ilyenkor meg vagyok róla győződve, hogy valami szörnyű fog történni, például belém csaphat a villám. Minden egyes alkalommal úgy érzem, meghalok egy kicsit" – ez a részlet egy viharfóbiás beszámolójából származik, aki a Vice.com oldalon kendőzetlen őszinteséggel írt arról, milyen számára egy zivataros időszak megélése. Problémájával nincs egyedül, napjainkban egyre több ember szenved viharfóbiától.
Mi az a viharfóbia?
A viharfóbia, más néven asztrafóbia a mennydörgéstől és a villámlástól való szélsőséges félelem. Kezelhető szorongásos rendellenesség, bár mint sok más fóbiát, az Amerikai Pszichiátriai Szövetség ezt sem ismeri el hivatalosan speciális pszichiátriai diagnózisként, mondta el Bódi Anita pszichológus a HáziPatika megkeresésére. A szakember hangsúlyozta: a viharfóbia bármilyen korú embert érinthet – noha gyermekeknél gyakoribb, mint felnőtteknél –, sőt, még az állatokban is megfigyelhető. "Természetes dolog, hogy ha fennáll az esélye, hogy elkaphat minket a vihar, vagy szélsőséges időjárási körülményekre kell felkészülnünk, aggodalmat vagy félelmet érezhetünk. A viharfóbiától szenvedők esetében azonban már a vihar gondolata is olyan extrém reakciókat válthat ki, amelyek teljesen bénítóak lehetnek, a bennük felgyűlő érzések kellemetlenül túlárasztóak és leküzdhetetlennek érződnek számukra."
Egyénenként változik, mi idézheti elő
A viharfóbia hátterében többféle ok is gyökerezhet. Ilyen például a szorongástűrésnek biológiai alapon alacsonyabb küszöbe, ami eddigi kutatások alapján – a szakemberek feltételezései szerint – fokozottan jellemző a fóbiás emberekre, szögezte le Bódi Anita. Egy szélsőséges időjárással kapcsolatos trauma megtapasztalása szintén kockázati tényező lehet. Annak ugyanis, hangsúlyozza a pszichológus, aki súlyos időjárási eseményekkel kapcsolatban traumatikus vagy negatív tapasztalatokkal rendelkezik, viharfóbiája alakulhat ki.
A szakember arról is beszélt, hogy a szorongási rendellenességek gyakran családi halmozódást mutatnak, tehát genetikai okok is feltételezhetőek. Azoknál, akiknek a családja kórtörténetében szorongás, depresszió vagy fóbia áll fenn, nagyobb a kockázata az asztrafóbiának. A kialakulási esély azonban más embereknél is magasabb lehet. "Pusztán az, hogy még gyerek valaki, nagyobb kockázati tényező lehet. A vihar különösen ijesztőnek tűnhet a gyerekek számára, de a legtöbbjük idővel kinövi ezeket az érzéseket. Természetesen olyan is előfordulhat, hogy a gyermekkori félelmét valaki viszi tovább felnőttkorába is, és olyan felnőttekben is megnyilvánulhat, akik gyerekkorukban nem tartottak a szélsőséges időjárástól" – vélekedik a pszichológus.
Pánikrohamig fokozódhatnak a tünetek
Az embereket a közelgő vihar arra késztetheti, hogy lemondják vagy áthelyezzék a szabadtéri programokat. Ha villámlik, menedéket keresünk, vagy próbáljuk elkerülni a magas fákat. Annak ellenére, hogy a villámcsapás esélye csekély, ezek az elővigyázatosságok megfelelő, érthető visszacsatolások egy potenciálisan veszélyes helyzetre. Az asztrafóbiában szenvedőknek a reakciója azonban meghaladja ezeket a látszólag megfelelő cselekvéseket, világít rá Bódi Anita. Náluk a pánikszerű érzés már a vihar előtt jelentkezhet, majd ezek az érzések a konkrét pánikrohamig fokozódhatnak a következő tünetekkel: az egész test remegése, mellkasi fájdalom, zsibbadtság, hányinger, szívdobogás, légzési nehézség. "Elképzelhető, hogy a fóbiában szenvedő személy tisztában van vele, hogy ezek az érzések indokolatlanul eltúlzottak és irracionálisak, de nem képes megfékezni őket. A panaszokat időjárás-jelentés, beszélgetés vagy hirtelen hang, például mennydörgés is előidézheti – de például az olyan látnivalók és hangok is tüneteket válthatnak ki, amelyek csak hasonlítanak a mennydörgésre."
Milyen terápiás lehetőségek vannak?
A jó hír az, hogy számos, bizonyítékokon alapuló kezelés áll rendelkezésre, így a viharfóbia szakember segítségével szinte biztosan orvosolható. A fóbiákkal kapcsolatban a behaviorista megközelítés vezetett eddig a legtöbb eredményre, azon belül elsősorban az expozíciós és deszenzitizációs terápia módszere, magyarázza Bódi Anita. "Mivel ez magában foglalja az egyén kitettségét a számára rettegett tárgyaknak vagy helyzeteknek, fokozatosan növeli az ellenálló és szorongástűrő képességet a fóbiát kiváltó helyzettel vagy tárggyal kapcsolatban. A metódus hátránya, hogy kezdetben rendkívül erőt próbáló és félelmetes lehet, ezért nagy elhivatottságot igényel."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pszichodinamikus pszichoterápia és a tanácsadás is nagyon hasznos lehet a fóbiák leküzdésében. Ezek a megközelítések arra összpontosítanak, hogy megismerjék a lehetséges kiváltó okokat, és a megoldás érdekében a páciens, illetve a terapeuta együtt munkálkodjon a fóbiával való megküzdési stratégiák kidolgozásán. A kognitív viselkedésterápiás irányzat szintén kidolgozta a maga hatékony kezelésének gyakorlati technikáját, mely a beteg gondolatait, érzéseit és viselkedését tárja fel a fóbia körül.
Vihar idején ez válhat be
A mennydörgéssel, villámlással járó zivatarok nyáron a leggyakoribbak, így logikus, hogy az érintettek számára ez az évszak a legnehezebb. Bár a viharfóbia leküzdésén, kordában tartásán nem csak viharos időszakban lehet dolgozni, Bódi Anita úgy gondolja, az igazán terápiás jellegű élmények akkor történhetnek, amikor a páciens a terápia során megtanult, megértett dolgokat meg tudja tapasztalni vihar idején is, és alkalmazni is tudja őket, átírva a régi sémákat.
A terápián való részvétel mellett vannak olyan apró tippek és trükkök, amelyek lehetővé teszik egy asztrafóbiás számára, hogy könnyebben átvészelje a vihart. A szakember szerint ilyenkor a figyelemelterelés lehet a legokosabb dolog, amit például egy, több pszichológus által is alkalmazott módszerrel, a mindfulness-szel – tudatos jelenléttel – lehet a legjobban elérni. A mindfulness ugyanis megszabadítja az agyat a szorongástól azáltal, hogy visszaenged minket a jelenbe, így hatékonyan nyerhetjük vissza uralmunkat az elménk fölött – a szorongás ellenére is.
Ez is érdekelhet
A trükk az érzékszerveinkre támaszkodva segít visszahozni magunkat a jelenbe – a látással, hallással, érintéssel, szaglással és ízleléssel. Az első lépés, hogy nézzünk körül a környezetükben, és azonosítsunk öt dolgot, amelyet abban a pillanatban láthatunk. Azután azonosítsunk négy hallható dolgot, három dolgot, amit érezhetünk – ez a lábon lévő cipőtől az ujjon lévő gyűrűig bármi lehet –, két olyan illatot, amelyet szintén érezhetünk, és végül egy dolgot, amelyet megízlelhetünk. Figyelmünk érzékelésünkre irányítása a jelen pillanatba segít vissza minket, az elemek számlálása pedig megszakítja gondolataink forgását, segíti az egészségtelen gondolkodási minták megtörését. Az érzékelés tudatosságán alapuló trükk a jelenben tartózkodásban gyökerezik, így segít megszabadulni a csak a fejünkben létező aggodalmainktól.
Legjobban: