Jospeh Boscarino és munkatársai a Danville-i Geisinger Egészség Központtól 4462 Vietnámban harcolt katona egészségi állapotát mérték fel 30 évvel a katonai szolgálat után. Kiderült, a súlyos trauma nem csak pszichológiai károkat okozott: a fizikai egészségre és a biológiai működésekre is rossz hatással volt.
Dr. Boscarino szerint a poszttraumás stressz zavarokat későbbi betegségek rizikófaktorának kell tekinteni, és az orvosoknak is külön oda kell figyelni ilyen betegeikre. A vizsgálat szerint ugyanis a poszttraumás stressz betegség ugyanolyan jól jelezte előre az egészségi állapotot, mint például az emelkedett fehérvérsejtszint, ami fertőzést, valamint súlyos vérképzőrendszeri betegséget, például leukémiát jelezhet. A gyulladást jelző magas vörösvértest-süllyedés szintén további kockázati tényezőnek tekinthető.
Amíg azonban a fehérvérsejtek száma és a süllyedés a vérvétel eredményéből állapítható meg, a poszttraumás stressz zavarokat csak pszichológiai vagy elmevizsgálat tudja feltárni. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a Közel-Keleten zajló konfliktus következtében újabb, számos katonát érintő poszttraumás stressz zavar-hullámmal kell szembenézni. A súlyos egészségügyi problémák megelőzése érdekében minél hamarabb be kell avatkozni, és meg kell előzni, vagy kezelni kell a poszttraumás stresszt.
Nem csak katonákat, bárkit érinthet ez a pszichológiai rendellenesség, aki átélt valamilyen traumát, így a balesetek és katasztrófák áldozatait is. A lényeg, hogy ha időben kezelik, elkerülhető a nagyobb baj, például a depresszió kialakulása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás:
Medipress hírszolgálat
