“Ez egy igazi pszichopata” - a kijelentés gyakran csúszik ki az emberek száján, amikor olyasvalakivel találkoznak, aki érzéketlen, kegyetlen, egy adott helyzetben nincs tekintettel másokra, vagy egyszerűen csak szereti fitogtatni a hatalmát. Azzal azonban már kevesen vannak tisztában, hogy pontosan mit jelent és mivel jár, ha valaki pszichopata.
Pszichopaták mindenütt vannak, csak nem könnyű felismerni őket – legalábbis annak, aki nem ismeri ezen antiszociális személyiségzavar jeleit. Amint arról a Conversation oldalán Jonathan R Goodman, a Cambridge-i Egyetem emberi evolúcióval foglalkozó kutatója ír, óvatos becslések szerint a befolyásos pozícióban lévő üzleti vezetők körében különösen nagy – akár 20 százalék – lehet azok aránya, akiknek “klinikailag releváns szintű” pszichopata vonásai vannak. Egy tanulmány szerint a népesség körülbelül 29 százalékánál fedezhető fel egy vagy több pszichopata vonás, de csak 0,6 százalékuk tekinthető pszichopatának.
Ezek a jelek árulkodóak
A pszichopata vonások közé tartozik az antiszociális viselkedés, a nárcizmus, a felületes báj, az impulzivitás, az érzéketlenség, a bűntudat és az empátia hiánya, a sekélyes érzelmek, az erkölcstelenség és a megtévesztés képessége.
Sokan összekeverik és egymás szinonimájaként használják a két kifejezést, de a pszichopata és a szociopata nem ugyanazt jelenti. A szociopatákat könnyű felidegesíteni, labilisak, dühkitörésekre hajlamosak. Gyakran alacsonyan iskolázottak, rossz a szociális helyzetük. Nehezen, de sikerül kapcsolatot teremteniük és szoros kötődést kialakítaniuk másokkal, annak ellenére, hogy gyakran félelmetesnek tűnnek. A társadalmi normákat, szabályokat nem tisztelik.
A pszichopaták ezzel szemben gyakran elbűvölő személyiségű, vagy ártalmatlannak tűnő emberek, akik könnyen megszerzik mások bizalmát, és azzal vissza is élnek. Manipulatívak, nem képesek valódi kötődés kialakítására, de gyorsan megtanulják, hogyan "utánozhatnak" bizonyos érzelmeket, amelyeket nem éreznek. A szakemberek szerint a pszichopátia genetikai eredetű, míg a szociopátia a környezeti hatások miatt alakul ki.
A megtévesztés nagymesterei
A mások iránt érzett bizalom és a megbízhatóság mindig is fontos szerepet játszott a társadalmi evolúcióban: fejlődéselméleti szempontból ugyanis azok a legsikeresebbek, akiket a többiek megbízhatónak tartanak - magyarázza Goodman. A bizalom teszi lehetővé, hogy az önös érdekeken kívül mást is figyelembe vegyünk, hogy társainkkal együttműködve fejlesszük a környezetünket még emberpróbáló körülmények között is. Ám míg a bizalom ösztönösen, magától jön, ha általunk ismert vagy szeretett emberekről van szó, idegenek esetében már más a helyzet. Nekik ugyanis – legalábbis ideális esetben – először meg kell győzniük bennünket arról, hogy nem fognak ártani nekünk. Persze át is verhetnek: úgy tehetnek, mintha megbízhatóak lennének. És pontosan ebben rejlik a pszichopaták erőssége.
Az evolúció során a “csalók” több élelemhez és egyéb javakhoz juthattak, miközben kivívták a közösség elismerését. Hiába jelent meg a büntetés mint visszatartó erő és eszköz, és hiába fejlesztett ki az ember bizonyos képességeket, amelyekkel kiszúrhatja az őt átverőket, ha a gyorsan kialakuló bizalom megmaradt. Egyesek szerint ez a rövidebb út: ahelyett, hogy lassan és megfontoltan döntenénk arról, hogy valaki megbízható-e, hajlamosak vagyunk néhány látható jel alapján – valószínűleg tudat alatt – dönteni - írja Goodman a Conversationben.
A kutató szerint minél összetettebb egy társadalom, annál könnyebb az együttműködésre való hajlamot mímelni. És ezért lehet a csalás evolúciós szempontból még mindig a legjobb stratégia. Ennél pedig mi lehet "hatékonyabb", mint a pszichopátia? - teszi fel a kérdést a kutató. Ezt a gondolatmenetet követve logikus a felvetés, hogy ha evolúciós szempontból ez ennyire megéri, miért nincs több pszichopata. Goodman hangsúlyozza: erre is van helytálló elmélet. Ha ugyanis mindenki pszichopata lenne, az azt jelentené, hogy folyamatosan azzal szembesülnénk, elárulnak minket. Ez pedig általános bizalmatlanságot eredményezne, ami evolúciós szempontból sem szerencsés.
Génjeinkben a hiba?
Goodman szerint fontos, hogy ugyan a pszichopátia genetikai eredetű, de sok függ attól, hogy amit génjeinkben hordozunk, az egyes körülmények között hogyan érvényesül. Egyesek szerint a pszichopátiával kapcsolatos érzéketlen és érzelemmentes vonások kialakulása – megelőzendő az érzelmi traumákat – a nehéz életkörülmények és rossz neveltetés következménye lehet. Érdekes ugyanakkor, hogy egyes országokban kultúrától és szokásoktól függően más és más vonásokat társíthatnak a pszichopátiához. Egy, a témában készült kutatás amerikai résztvevői például az irániakkal szemben a csalárdságot és a felszínességet pszichopátiára utaló tulajdonságként írták le.
Nem mindenkit lehet egy kalap alá venni
Fontos észben tartani, hogy egyénenként eltérő lehet, ki hogyan viselkedik: vagyis nem minden pszichopata ugyanolyan. Ahogy korábban már említettük, szakemberek szerint az is fontos, hogy különbséget tegyünk a pszichopaták és a pszichopata vonásokkal bírók között, előfordulhat ugyanis, hogy valaki pszichopata vonásokat mutat anélkül, hogy pszichopata lenne.
Legjobban: