Edina kilencéves. Az általános iskolában balett-foglalkozásokon vesz részt. Naponta megéli, hogy mestere ujjal böködi a hasát: "húzd be!", "húzd be jobban!", "még jobban!". Egy ideje a kislányok méregetni kezdték egymást, magukat: kinek "nagyobb" a hasa. Akinek inkább befelé horpadt, büszke volt: Ildikó néni az ő hasát sosem piszkálta. Aki azt gondolja, hogy az anorexia (kóros soványság) a felnőttek betegsége, végzetesen is tévedhet. Ma a nyolc-kilenc évesek között sem ritka, hogy észrevétlenül bár, de kialakulóban van az akár halálos kimenetelű betegség: az anorexia.
Gyanús jelek
- ha a gyerek csak turkál az ételben, ha nem hajlandó enni,
- ha kifogásokat talál: "a napköziben, a nagyinál/barátnőnél már evett",
- ha sokszor áll a mérlegre,
- ha túl sok időt tölt a tükör előtt, miközben a különböző újságokban a csontsoványságú modelleket nézegeti, kezdjünk gyanakodni.
Hiába mondogatjuk az önmagával elégedetlen gyereknek/kamasznak, hogy úgy tökéletes, ahogy van, ez nem használ. Teljesen mindegy neki, hogy mások hogyan látják, neki csak az fontos, amit lát. És a betegség lényegéből fakadóan - nem lát reálisan. Dagadtnak, kövérnek látja magát: undorodik saját látványától. Ilyen esetben már feltétlenül orvoshoz kell fordulnunk. Inkább feleslegesen, mint későn. A nehézség abból fakad, hogy a gyerek nem mondja el gondolatait, azt nekünk kell kitalálni. ő visszahúzódik, csendes, szótlan és láthatóan nem boldog.
Mindezt egyáltalán nem egyszerű észrevenni. A gyerekek általában öt óra körül érnek haza az iskolából, nyolckor pedig már készülődnek a lefekvéshez. Teljességgel érthető, ha ebben a három órában a gyerek kicsit visszavonul, mert leckét kell írnia, vagy csak szeretné, hogy békén hagyják az egész napi dirigálás után. Ha azonban minden idejét bezárkózva tölti, annak fel kell tűnnie a vacsorakészítés, a mosás, a vasalás ellenére is.
Megelőzni könnyebb
Még ha nem is könnyű. Mindenekfelett egy egészséges családra van szükség, ami ugye manapság nem is olyan könnyen építhető. Egészséges, aki békében él önmagával, aki testi, lelki, szellemi életét egyaránt képes megélni.
Önbizalom, önbecsülés feltétlenül szükséges. Bár nem túl szimpatikusak, de az öntelt, nagyképű emberek között nem találunk anorexiást. Azt is megfigyelhetjük, hogy az anorexiások testtartása jellegzetesen görnyedt: éppúgy állnak, mintha szeretnének nem látszani, eltűnni, a föld alá süllyedni. Mindenkinek, a gyerekeknek is égető szükségük van a SIKER élményére, elsősorban ehhez kell hozzásegítenünk.
Egyensúly
Az egészséges ember szeret enni, ez is egyfajta örömet szerez neki - mégsem keringenek gondolatai folyton az evés körül. Ha már ebéd közben azt kérdezgetjük a gyerektől: mi legyen vacsorára, elmehet a kedve a legfinomabb falatoktól is. Egy jó kirándulás után a vacsora bármily szerény is, fantasztikus lehet - főleg, ha közben még beszélgetni is lehet.
Edina anyukája résen volt. A balettot azért választották, mert jót tesz a mozgáskultúra fejlődésének, a tartásnak; rugalmassá, magabiztossá tesz - pontosabban tehetne. Nem feltétlenül a balett maga okozott gondot, de a kislány nem a várakozásoknak megfelelően változott, a csoportban kialakuló szellem nem tett jót fejlődésének, így inkább úszni hordták a szülők, s talán ezzel "meg is úszták". VIII.évf./3.szám
Legjobban: