Egy nemzetközi kutatócsoport azt igyekezett feltárni, hogy miként történik az agyban a szokások működésének vezérlésére. A Neuron folyóiratban ismertetett kutatási projektet Christina Gremel, a University of California, San Diego pszichológusa vezette. A kutatást az amerikai Nemzeti Egészségintézet alkoholizmuskutató részlege is támogatta.
A tanulmány az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatta Gremel szerint arra, hogy az agy szokásos és célirányos cselekvést vezérlő áramkörei versenyeznek az ellenőrzésért az orbitofrontalis kéregben, az agy döntésekért felelős területén. Bizonyos neurokémiai anyagok, az úgynevezett endokannabinoidok lehetővé teszik, hogy a szokások átvegyék a hatalmat azáltal, hogy többféleképpen fékezik a célirányos áramkör működését.
Az endokannabinoidokat az emberek és az állatok természetes módon állítják elő. Az endokannabinoidok receptorai megtalálhatók az egész testben és az agyban, illetve az endokannabinoid rendszer szerepet játszik különböző fiziológiai folyamatokban, beleértve az étvágyat, a fájdalomérzetet, a hangulatot és a memóriát. De ugyanez a rendszer közvetíti például a kannabisz pszichoaktív hatásait is.
Gremel és kollégái korábban már egérkísérletekkel kimutatták, hogy az orbitofrontalis kéreg (OFC) fontos agyi terület a célirányos cselekvéshez szükséges információk továbbításában. A szokások akkor veszik át a vezérlést, ha az OFC elcsendesedett – mondta Gremel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jelenlegi vizsgálatban a tulajdonságaik ismeretében a kutatók feltételezték, hogy endokannabinoidok lecsökkenthetik az OFC aktivitását, és ezzel együtt megerősítik a képességet a célirányos lépések irányába való elmozdulásra.
Hogy teszteljék ezt a hipotézist, a kutatók töröltek egy adott endokannabinoid receptort, az úgynevezett kannabinoid-1-et, vagy CB1-et, az OFC–striatum útvonalon. Azok az egerek, amelyekben ez hiányzik, nem képesek szokásokat kialakítani, ami azt mutatja ezen az adott útvonalon a neurovegyületek kritikus szerepet játszanak.
„Szükségünk van a megfelelő egyensúlyra szokásos és célirányos tevékenységek között. A mindennapos funkciókat gyorsan és hatékonyan, rutinműveletekkel kel gyakorolnunk, a szokások ezt a célt szolgálják. Ugyanakkor változó körülményekkel találkozunk, és szükségünk van a képességre, hogy megtörjük a szokásainkat, és célirányos akciókba kezdjünk a friss információk alapján. Ha nem vagyunk rá képesek, annak pusztító következményei lehetnek” – mondta Gremel.
Az eredmények arra vallanak a szerzők szerint, hogy egy új terápiás célpontot találtak a kényszerbetegségekkel és szenvedélybetegségekkel küzdő gyógyításához. Leállíthatóvá válik ugyanis a megszokásokhoz való túlzott ragaszkodás, és helyreállítható lesz az a képesség, amellyel a szokásosról a célirányos cselekvésre tudnak áttérni a betegek. Az eljárás bevezetéséig azonban még további kutatások szükségesek.
Forrás: sciencedaily.com
Ez is érdekelhet
