A szakértők eddig is tudták, hogy a migrén kétszeres depresszió-kockázattal jár együtt, most pedig a két kórkép együttes hatását vizsgálták az agytérfogatra. Az egészséges emberekhez képest megfigyelhető 2 százalékos méretkülönbség nem aggasztó, de lehetséges következményei további vizsgálatokat igényelnek. "A jelenségre több magyarázat is adódik" - mondta a szerzőként közreműködő Larus Gudmundsson, az betheshdai Fegyveres Erők Egészségtudományi Egyetemének szakértője. "Genetikai tényezők is vezérelhetik a folyamatot, mint ahogy a fájdalommal kapcsolatos mechanizmusok is közrejátszhatnak benne, de társadalmi és ökonómiai tényezők is okozhatják."
A tanulmány a című szakfolyóirat online kiadásában jelent meg. Az Egyesült Államokban a népesség 12 százaléka szenved migrénes fejfájástól, míg a depresszió 15 millió lakost érint. Gudmundsson becslései alapján a népesség 3-4 százalékánál van jelen mindkét kórkép.
A szakértő kollégáival együtt körülbelül 4300 idősebb izlandi agyát vizsgálta meg két időpontban. A résztvevők átlagosan 51 éves korukban számoltak be a migrénes panaszok előfordulásáról, majd 25 évvel később megkérdezték őket életük során bármikor jelentkező depressziós zavaraikról. Az agytérfogatot teljes MRI-vizsgálat segítségével mérték meg a páciensek 66 és 96 éves kora között. Kiderült, hogy a migrénes és depressziós résztvevők agya 2 százalékkal kisebb az e betegségektől mentesekéhez képest. A betegségek külön-külön nem jártak eltéréssel.
Bár a tanulmány kapcsolatot talált a migrén, a depresszió és a kisebb agytérfogat között, nem bizonyít ok-okozati összefüggést.
Legjobban: