Tavaly decemberi kitörése óta tartja lázban a világot a koronavírus-járvány, amelynek mentális egészségre gyakorolt negatív hatásai most már egyre tisztábban látszanak. Számos eredmény igazolta például, hogy a helyzet okozta stressz, gyász, izoláció és gazdasági károk nyomán egyre több embert érint a szorongás és a depresszió. A Firenzei Egyetem frissen megjelent kutatása is aggasztó eredményre jutott a témával kapcsolatban - írja a Psychology Today . A szakemberek rámutattak, hogy a kórokozó terjedésének lassítása végett hozott intézkedések miatt az anorexiával, bulimiával kezeltek állapota szignifikánsan romlott.
A járvány első, tavaszi hulláma alatt Olaszország egyike volt azon államoknak, amelyeket különösen keményen sújtott a vírus, rengeteg volt a fertőzött és a halálos áldozat. Hogy megpróbálják megvédeni az embereket, márciusban szigorú szabályokat vezettek be, ezek egyike volt a kijárási korlátozás.
A kutatás során 74 nő - akiknek életkora 18-tól 60-ig terjedt - mindennapjait követték nyomon; mindegyikőjük anorexia vagy bulimia miatt kapott kezelést, illetve a korlátozások idején már hónapok óta részt vettek egy hosszú távú vizsgálatban is, amely a terápia hatásait vizsgálta. A szakemberek az összehasonlítás végett létrehoztak egy 97, hasonló korú nőből álló kontrollcsoportot is, akik közül senki sem szenvedett korábban evészavarban , és a kijárási korlátozás alatt sem részesültek pszichoterápiában.
Többet edzettek ás többet ettek
Az evészavarral küzdő nők néhány hónappal a koronavírus-járvány olaszországi pusztítása előtt átestek egy teljes körű kiértékelésen (kérdőívek kitöltése, beszélgetés egy pszichiáterrel), amelyet az ország lezárása után 6 héttel online formában ismételtek meg. Az érintett nők a járvány előtt személyesen vettek részt a kognitív viselkedésterápiás üléseken, a lezárások miatt azonban otthonról, interneten keresztül tartották a kapcsolatot a velük foglalkozó szakemberekkel. Az eredmények alapján a váltás egyértelműen rossz irányba befolyásolta a gyógyulásukat: azoknak a bulimiás nőknek a nagy része, akiknek az állapota javult a járvány előtt, a karantén alatt visszaestek, egyes anorexiás betegek pedig olyan tüneteket mutattak, amelyek miatt később bulimiával diagnosztizálták őket, vagy többet edzettek a kelleténél. A kontrollcsoport tagjainál ilyen mértékű változásokat nem tapasztaltak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakemberek azt is megállapították, hogy azok az evészavaros nők, akik nagyfokú félelemmel küzdöttek a karantén idején, hajlamosabbak voltak túlenni magukat. A túlevést egyébként nemcsak az érzelmi stressz generálja, hanem az élelmiszer-bizonytalanság is, így az érintetteknek valószínűleg az sem tett jót, hogy akkoriban folyamatosan érkeztek hírek a kifosztott boltokról, létszükségletű élelmiszerek hiányáról. Ugyancsak ronthatta a panaszaikat, hogy a kijárási korlátozások alatt a közösségi médiában - amelyet egyébként sokkal többet használtak az emberek - szinte csak olyan tanácsokat lehetett olvasni, hogyan őrizzük meg alakunkat a bezártság idején, hogyan ne hízzunk el.
Figyelni kell a sérülékeny csoportokra
Összességében elmondható, hogy a Firenzei Egyetem tanulmánya - hasonlóan más, a koronavírus-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatáshoz - rávilágított, hogy a pandémia a sérülékeny csoportok számára különösen veszélyes. Az evészavarral vagy arra utaló tünetekkel küzdőknek kiemelten fontos, hogy kapcsolatban maradjanak szakemberekkel, még akkor is, ha a személyes találkozás nem megoldható. Aki pedig egyelőre nem kap kezelést, de úgy érzi, állapota alapján szüksége lenne rá, minél hamarabb kérjen segítséget.
Ez is érdekelhet
Kutatás: Nekünk nem, de a madaraknak jót tett a karantén - hogy miért, az az nlc.hu cikkéből kiderül.
