A pánikroham tulajdonképpen egy tünetegyüttes, amely a gyors kezdet után nagyjából tíz perc alatt éri el a tetőpontját, majd lassan javulni kezd az érintettek állapota. A rohamok ritkán tartanak tovább egy óránál, a legtöbb esetben 20-30 percen belül véget is érnek, és éppannyira nyomtalanul múlnak el, amilyen váratlanul kirobbantak. Lássuk tehát, milyen tünetek kombinációja válthatja ki a testet és elmét egyaránt megbénító, rettegett érzést!
- Mellkasi szorítás: a hirtelen felszabaduló adrenalintól a szív gyorsabban kezd el verni, eközben pedig akár érezhetővé válhat a normálisan észrevétlen szívdobogás is. Szintén gyakori, hogy légzési nehézségek is kialakulnak.
- Fulladás: torkunk elszorul, nem tudunk nyelni, vagy éppen erős hányingert kezdünk érezni.
- Rémület: pánikroham közben úgy érezhetjük, hogy valami igazán rémes dolog fog történni velünk, sokan kifejezett halálfélelemmel szembesülnek. Ezek az érzések ráadásul attól függetlenül is kialakulnak, hogy tudjuk, nem valósak a félelmeink.
- Szédülés: hirtelen forogni kezd a világ, vagy úgy tűnhet, hogy elvesztettük a kapcsolatot a környezetünkkel.
- Izzadó tenyér: a szorongás klasszikus tünete szintén felléphet pánikroham okán. Emellett erősen izzadhatunk egyéb helyeken is, például a hónaljban. Nem ritka ilyenkor a hőhullám vagy a hidegrázás sem.
- Fejfájás: amilyen hirtelen jön, olyan hirtelen el is múlhat. Persze, akárcsak a többi tünet, önmagában ez sem feltétlenül jelenti még, hogy pánikrohamunk van.
Mikor van szükség orvosra?
A panaszok igen hasonlóak a szívroham szimptómáihoz, joggal merül fel tehát a kérdés ilyenkor az érintettekben, hogy vajon valóban veszélyben van-e az életük. Amennyiben első alkalommal lép fel a probléma, közeli családtagjaink körében pedig előfordult már korábban valamilyen szívbetegség, úgy a biztonság kedvéért hívjunk orvosi segítséget. Ha beigazolódik, hogy pánikroham következményeként rosszabbodott hirtelen az állapotunk, a jövőben ritkán fellépő panaszok esetén nem kell különösebben aggódni. Ezzel szemben a gyakran jelentkező tünetek már indokolttá tehetik az orvosi segítségkérést, akárcsak az, ha folyamatosan rettegünk attól, hogy mikor alakul ki a következő roham. Egy szakember segíthet felderíteni a pontos kiváltó okokat, egyben a diagnózissal kizárhatja egy többnyire jóindulatú szívbetegség, a mitrális prolapsus fennállásának lehetőségét.
A pánikrohamok gyakran mutatnak családi halmozódást, illetve gyakran a stresszel állnak kapcsolatban. Emellett fizikai tényezők is meghúzódhatnak a háttérben, beleértve a pajzsmirigy-túlműködést, az alacsony vércukorszintet, továbbá bizonyos stimulálószerek, így például a koffein, az alkohol, az amfetaminszármazékok és a kokain hatását. Testi bajok hiányában megeshet, hogy úgynevezett pánikzavartól szenved a páciens, különösen, ha képtelen megszabadulni a következő roham miatt érzett állandó félelemtől.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk a megelőzésért?
A probléma kezelésében az első lépés, hogy megértsük, mi történik velünk. Fel kell ismerni, hogy a jelenség valójában nem árthat nekünk, ha pedig ez sikerül, akkor a tünetek is csak néhány percig maradnak majd fenn. Azt is el kell fogadni, hogy ilyesmi bárkivel megtörténhet, így ugyanis már kevésbé fogunk aggódni miatta. Ezen felül akadnak olyan életmódbeli tényezők, amelyek segíthetnek kivédeni a pánikrohamokat.
- Keressünk társaságot: a szorongás rendszerint akkor erősödik fel, ha egyedül vagyunk. Legjobb, ha személyesen találkozunk a családtagjainkkal és a barátainkkal, de jobb híján egy telefonbeszélgetés vagy az interneten végzett kapcsolattartás is megteszi. Ha pedig nincs senki, akihez fordulhatnánk, fontoljuk meg, hogy csatlakozunk valamilyen közösségi csoporthoz, például egy könyvklubhoz vagy sportcsapathoz. A lényeg, hogy olyanokkal találkozzunk, akiknek hasonló az érdeklődési köre, és kezdjünk el személyes kapcsolatokat kiépíteni.
- Pihentető alvás: éjszakánként egy felnőttnek nagyjából 7-9 óra alvásra van szüksége, érdemes tehát törekedni rá, hogy elég időnk legyen kipihenni magunkat. Amennyiben gondjaink adódnak az elalvással, ügyeljünk az ideális körülményekre: legyen sötét, csend és kellően hűvös idő a hálószobában. Legyen szó akár televízióról, számítógépről vagy okostelefonról, közvetlenül lefekvés előtt már nem érdemes a kijelzők fénye előtt ülni. Ugyancsak segítséget jelenthet, ha mindennap ugyanazokban az időpontokban fekszünk le és kelünk fel.
- Rendszeres testmozgás: napi alig 30 perc testmozgás jelentősen csökkenti a stressz káros hatásait, beleértve a pánikrohamok kialakulásának esélyét is. Voltaképpen bármilyen mozgásforma hasznos, ezzel együtt érdemes olyat választani, amely a felső- és az alsótestet egyaránt megmozgatja. Ilyen lehet például a futás, az úszás és a tánc.
- Káros szenvedélyek: a nikotin, a koffein és az alkohol egyaránt kiválthat pánikrohamot, illetve felerősítheti a tüneteket. Hasonló lehet a hatása a kábítószereknek, sőt egyes gyógyszeres kúrák is gondot okozhatnak nagyobb adagolás mellett. Utóbbi esetben beszéljünk a kezelőorvossal, hátha lehet finomítani a kezelésen.
- Relaxáció: a relaxációs technikák megszabadíthatnak a feszültségtől, egyben megtanítják a követőiket arra, hogy miként éljék békében és kiegyensúlyozottan az életüket. A mély, irányított lélegzetvételek pedig remek módot kínálnak rá, hogy lenyugtassuk magunkat, amikor úgy érezzük, hogy pillanatokon belül kitör rajtunk a pánikroham.
Ez is érdekelhet
Forrás: webmd.com
