A magyar lakosság több mint 1 százalékát is érintő betegségben a tünetek súlyossága nagyon eltérő a kór különböző fázisaiban.
A kezelés során éppen ezért komoly nehézséget jelent a megfelelő terápia meghatározása, mivel előfordulhat, hogy bár a kiválasztott terápia hatékony a betegség egyes epizódjainak a kezelésében, de ezzel párhuzamosan a másik fázis előidézését is okozhatja (pl. az antidepresszánsok, amelyek használata a mániás fázishoz is vezethet).
Egyszer lent, másszor fent
A tünetek a hangulatingadozással együtt váltakoznak a mániás és a depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol egészen végletes feldobottságot élnek át. A depressziós és mániás fázisok közötti hangulatváltás módja és ideje nagyon eltérő lehet.
Sok esetben a bipoláris betegség depresszióval kezdődik és akár évekig, évtizedekig csak ezek a tünetek jelentkezhetnek, mire az első mániás fázis megjelenik. Az is előfordul, hogy a fázisok között több év tünetmentes időszak telik el, míg máskor gyakran - akár évente 3-4-szer - váltakoznak, köztük rövid szünettel, vagy anélkül.
Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalható a betegség legrosszindulatúbb formája, amelyben a mániás és depressziós epizódok havi-, heti- vagy akár napi gyakorisággal váltakoznak. Ez felborítja a beteg- és környezete addigi életét; a hangulatingadozások miatt a beteg kiszámíthatatlanná válik, elveszíti a valóságérzetét, ami igen gyakran meggondolatlan cselekedetekhez vezet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Terápia nélkül a következmények végzetesek lehetnek
A fel nem ismert, illetve kezeletlen eseteknek számos súlyos szövődménye és következménye lehet: családi konfliktusok, válás, másodlagos alkohol- vagy drogfogyasztás, esetleg a kettő együtt. A legtragikusabb következmény azonban az öngyilkosság, melynek előfordulása hazánkban egyébként is sajnálatosan magas arányú. Minden tizedik bipoláris betegségben szenvedő beteg öngyilkosság következtében hal meg, de a közhiedelemmel ellentétben főleg a mániás fázisról a depressziós fázisra történő váltáskor és nem a súlyos depressziós időszakban. A betegek 25-50 százaléka élete folyamán legalább egyszer megkísérli az öngyilkosságot.
Mindazonáltal az utóbbi időben hatalmas előrelépés történt a betegség kezelésében. A modern gyógyszerek és a pszichoterápia alkalmazásával a tünetek a legtöbb esetben hatékonyan kontrollálhatók. A kezelés alappillérét az ún. hangulatstabilizáló gyógyszerek jelentik, amiket azonban többnyire más gyógyszerekkel kombinálva, a betegség típusától és az adott betegségfázistól függően alkalmaznak.
A hatékonynak számító kezelés hátránya az állandó kontroll szükségessége és a kedvezőtlen mellékhatások, amelyek következtében a betegek a terápiát is elutasíthatják. A depressziós fázisban az antidepresszív gyógyszereknek is nagy szerep jut, és gyakran szorongásoldó készítmények alkalmazására is szükség van, ezeknél azonban fennáll a mániás fázis előidézésének veszélye. Egy új, korábban csak a skizofréniára alkalmazott hatóanyaggal kontrollálhatóvá válik a fázisok váltakozása, a visszaesések megelőzésével stabilizálható a beteg állapota, ami a normális életvitel megteremtésének alapja. Tartósan, monoterápiában alkalmazva hatékony a skizofrénia és a bipoláris betegség kezelésében.
