A pszichopaták definíció szerint felszínesek, nem éreznek empátiát, erkölcstelenek, antiszociálisan viselkednek, és nagyon manipulatívak. Ugyan csupán az emberiség 1 százalékát teszik ki, pszichopata jellemvonásokat a vezetők 20 százaléka mutat. Jonathan R. Goodman, a Cambridge-i Egyetem kutatója annak járt utána, hogy evolúciós szempontból miért marad fenn a pszichopátia annak ellenére, hogy ennyire negatív a megítélése - írja a The Conversation.
Tanulmányában arra jutott, hogy a fenti jellemvonásoknak van pozitív hasznuk evolúciós szempontból: a pszichopaták megtévesztő viselkedésükkel képesek megjátszani a mások által kedvelt vagy vágyott tulajdonságokat, ezzel pedig elnyerik a bizalmat.
A csalás ereje
Ugyan az emberi társadalom egyik alapköve a bizalom, mindig voltak olyanok, akik ezt kijátszották. Goodman egy őskori példával élve azt hozza fel, hogy ha két vadász találkozott, megegyezhettek abban, hogy közösen elejtik a vadat, majd elfelezik a zsákmányt. Azonban ha az egyik úgy döntött, inkább megöli a másik vadászt is, akkor az egész zsákmány az övé lett, amivel kétség kívül jobban járt. A társadalom viszont elkezdte büntetni az ilyen viselkedésű egyéneket, illetve készségeket is kifejlesztettünk annak érdekében, hogy felismerjük, ha valaki megtévesztően viselkedik. A pszichopaták viszont képesek megjátszani magukat, így nem ismerjük fel a hátsó szándékaikat. Evolúciós szempontból pedig ennél nem is járhatnának jobban: csalnak, és még a büntetést is megússzák. Elnyerik a bizalmat, majd amikor már nincs szükségük a másikra, egyszerűen eldobják.
Nem lehet mindenki pszichopata
Ezek után inkább az a kérdés, hogy miért nincs több pszichopata? Elvégre aránytalanul nagy számban töltenek be vezető pozíciókat, és egyáltalán nincs bűntudatok amiatt, ha kihasználnak másokat. Jellemzően több párkapcsolatuk is van, képesek tovább szaporodni, tehát evolúciós szempontból kifejezetten sikeresnek számítanak.
Természetesen ha mindenki így viselkedne, előbb-utóbb teljesen megszűnne az emberek bizalma egymás iránt. A pszichopátia pedig csak részben genetikai eredetű, nagyban függ ugyanis a fenotipikus plaszticitástól is, azaz a génjeink azon képességétől, hogy különböző körülmények között különböző módon fejeződjenek ki.
Abban egyetértés van, hogy a pszichopátiát egyrészt genetikai hajlam, másrészt pedig tragikus körülmények okozzák. Ha például valakit elhanyagoltak vagy bántalmaztak gyerekkorában, érzelmileg kikapcsolhat, így védi meg magát a további traumáktól.
Lehet ezen változtatni?
Evolúciós szempontból tehát a pszichopátia a nehéz körülmények ellenére is lehetővé teszi az egyén számára azt, hogy boldoguljon, de Goodman szerint társadalmi, kulturális szinten tehetünk azért, hogy megváltozzon a hozzáállásuk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jóságot és a megbízhatóságot például nem úgy kell beállítani, mint amik segíthetnek előre jutni az életben, hanem úgy kell bemutatni őket, mint amik önmagukban is értéket jelentenek. Ezáltal az antiszociális hajlamú embereket is arra lehetne késztetni, hogy minden hátsó szándék nélkül is kedvesek legyenek másokkal.
Ez is érdekelhet
Azt viszont a szerző is elismeri, hogy mindez nem egyszerű egy olyan világban, ahol a beteges hazudozók jutnak leginkább előre. Szerinte viszont pont ezért lenne szükség a siker újradefiniálásra, etikai szempontból.
