Dr. Kovács Gábor, pszichiáterrel, a Honvéd Kórház Pszichiátriai Osztályának főorvosával beszélgettünk.
A család, a társak és barátok feladata
A környezet részéről a legfontosabb az elfogadás, a tolerancia. Nehéz, de muszáj elfogadni, hogy az, aki eddig mindent rendesen csinált, egy ideje nem tud teljesíteni, kedvetlen, hanyag, meglehetősen passzív. Meg kell ragadnunk valamiképp a helyes viselkedést, ami elfogadja, hogy minden jó szándékú próbálkozás, ami megkísérelné kibillenteni a depressziós embert letargiájából, fölösleges, sőt káros.
"A család és a barátok ne akarják gyógyítani a depressziós beteget, mert nem tudják, és nem is az ő feladatuk." - fogalmaz a szakember. A legtöbb, amit a környezet tehet, az elfogadás, a támogatás minden körülmények között, és a kitartás.
Nem segít semmit, ha a beteg olyasmiket hall, hogy "Szedd össze magad!", "Ugyan már, ne add fel, ne tespedj, állj neki és csináld!". Az ilyen biztatások eredménye rendszerint csak egy újabb kudarcélmény.
Egyet talán mégis tehet a környezet; tájékozódik, ismereteket gyűjt, és biztatja a depressziós embert, hogy bátran forduljon szakemberhez, mert létezik gyógyszeres kezelés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A depresszió, lehangoltság valamelyest életünk része. Az emberek 15-20%-a élete folyamán átesik egy hosszabb-rövidebb depressziós fázison. Honnan lehet tudni, hogy valaki depressziós, és valóban a türelemmel való elviselésnél több segítségre szorul?
A depresszió akkor fordul komolyra, és akkor lehet azt mondani, hogy valóban depresszióról, nem pedig múló borongós hangulatról van szó, amikor már a környezet is kénytelen észrevenni a tendenciózus változást az illető szokásaiban, hangulatában. Jellemző változás például, ha a depressziós ember nehezen tudja elkezdeni a napját, lassan kel fel az ágyából, és tápászkodik fel. A körülményektől függetlenül mindig borús hangulata van, érdektelen és csüggedt, nem képes meglátni az élet jó és vidám, reményteljes oldalát.
Mit lehet tudni a depressziós állapot hátteréről, okairól?
Annak ellenére, hogy bizonyított az antidepresszáns gyógyszerek jótékony hatása, és feltehető, hogy valamilyen idegrendszeri anyagcserezavarról lehet szó, be kell vallanunk, hogy a depresszió oka lényegében nem ismert. Bizonyos genetikai meghatározottság, örökletes hajlam ugyanakkor kimutatható, amit végül valamilyen környezeti hatás hozhat ki. Azonban, hogy pontosan mi, ezt már nehezebb körülhatárolni. Egy biztos; a mindenhol jelenlévő stressz nem vétlen a dologban. Itt meg kell jegyeznünk, hogy stressz alatt ebben az esetben nem a mindennapi fiziológiai folyamatot, hanem a kórosan túllendült stresszt értjük.
A múló idegesség, vizsgadrukk, gyász normál esetben nem tartozik ide, csak akkor, ha például a gyász elhúzódik, és nem sikerül feldolgozni, lezárni.
A depresszió hátterében gyógyszerhatás vagy szomatikus megbetegedés is állhat. A gyógyszerek közül egyes hormonkezelések, bizonyos vérnyomáscsökkentők és idegrendszerre ható készítmények említendők. Némileg hasonló betegségeket említhetünk a szomatikus bajok között is, így idegrendszeri megbetegedések, hormonális és keringési zavarok is okozhatnak depressziót. Épp ezért, amikor a depressziós ember- nagyon helyesen - kivizsgálásra szánja rá magát, először is a szervi elváltozásokat kell kizárni.
Mennyire fordulnak a magyarországi betegek orvoshoz?
Depresszióval egyelőre még nehezen. Ha pedig az érintett felismeri, hogy segítségre volna szüksége, nem tudja, kihez forduljon. Mindenkit arra biztatok, hogy mindenképpen szakemberhez menjen, mégpedig háziorvoshoz vagy pszichiáterhez. A pszichológus a kezelés során éppúgy hasznos lehet, de csak orvos szűrheti ki az esetlegeses szervi problémákat, és ők vannak tisztában a depresszió gyógyszeres kezelésének lehetőségeivel is, első lépésben tehát náluk célszerű jelentkezni.
Legjobban: