Brahms, Mozart és Wagner a zeneszerzők közül. Rembrandt, van Gogh és Picasso a festők között. Goethe, Lessing és Schiller a költők körében. Kant és Nietzsche a filozófusok sorában: mind-mind kedélybetegségekkel küzdöttek, a feljegyzések szerint. Kevés nagy szellem akadt, akiben ne lett volna némi őrület - írja a Spiegel Online , az ókori filozófusra Senecára hivatkozva.
A vita persze azóta sem zárult le, és immár a kutatók is nagy odaadással vizsgálják a rendkívüli szellemi teljesítmények és a lelki problémák összefüggéseit. Különösen a kreatív gondolkodás, a rendkívüli termelékenység foglalkoztatja a tudósokat. Ezek sokszor "mániás epizódokhoz" kötődnek. Ahhoz, hogy valaki kilépjen a szokványos gondolkodás köréből, szakítania kell a konvenciókkal, és hagynia kell, hogy a gondolatai szabadon áramoljanak.
Persze ez nem azt jelenti, hogy minden mániás szakasz valami nagy gondolathoz vezet, még a különleges képességű embereknél sincs ez mindig így. Több német pszichiáter - köztük Hinderk Emrich, a hannoveri orvosi főiskola egyik vezetője - is azt a véleményt képviselte, hogy számos művész képtelen lenne dolgozni az effajta "paranormális képességek" nélkül.
A számítógépes korszakban megint más képességek értékelődtek fel. Ezek egy része korábban inkább különcségnek számított. Sok jó programozó például olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek az Asperger-szindrómát idézik fel a szakértőkben. Ez többek között a számok, a gépek iránti vonzódást jelenti, illetve a kényszeres ismétléseket. Ez általában a társadalmi, társas kapcsolatok iránti alacsonyfokú érdeklődéssel párosul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az internetet is részben ilyen embereknek találták ki: online kommunikációhoz nincs szükség a személyes találkozás "kínjaira". Éppen ezért sok internetes cég alapítója autisztikus vonásokat mutat. A Facebook-alapító Mark Zuckerbergről a Spiegel Online szerint sokan azt állítják, hogy Aspergerre utaló vonásokkal rendelkezik, és sokan nem tudják, hogy valójában figyel-e rájuk, amikor hozzá beszélnek, vagy sem.
Számos vállalkozó az írással és az olvasással is küszködött: ilyen volt a Spiegel szerint a Ford, az IBM, az Ikea és a General Electric alapítója, csakúgy, mint az Apple-alapító Steve Jobs vagy a brit milliárdos vállalkozó, Richard Branson .
Hogy ennek van-e köze a sikereikhez, azt nehéz megmondani. Elképzelhető, hogy az olvasási zavarokkal küzdők már az iskolában megtanulják, hogy másokra bízzanak bizonyos feladatokat, ami később a szervezésben segíti őket. Ám az is lehet, hogy jobban keresik a kihívásokat. Méghozzá azokat, ahol nem a szokványos módon lehet elérni a sikereket. (Aztán, amit úgyis meg kell csinálni, azt megcsinálják a többiek.)
A hiperaktivitást még nem diagnosztizálták, a német Hartmut Esslinger ezért kiskorában nyugodtan faraghatott, barkácsolhatott, méghozzá egész nap. Esslingerből végül ipari formatervező lett, és nem is akármilyen. Később ő tervezte az Apple komputereit, itt persze találkozhatott a cégalapító, olvasási zavarokkal küzdő Jobsszal is.
Ez is érdekelhet
