Család, karrier, menstruációs problémák, terhesség és klimax. Nőként nagyon sok mindennel kell megbirkóznunk. És ráadásként még felütheti a fejét a depresszió is.
Élete során csaknem kétszer annyi nő él át depressziót, mint férfi. A nőket érő egyedülálló biológiai, pszichoszociális és társadalmi hatások növelik a depresszió kockázatát. Nézzük meg, mi húzódhat e mögött a "nemi szakadék" mögött!
Nemi szakadék
A női test önmagában "hatással lehet" a depresszió kialakulására. Hiszen a hormonok és számos egyéb tényező képes befolyásolni a hangulatot a nő különböző életszakaszaiban.
Mielőtt a lányok és a fiúk elérik a pubertás kort, még hasonló "esélyük van" a depresszióra. Csak a pubertás után kezd el mélyülni ez a "nemi szakadék", és ezek után a nők hajlamosabbak a hangulati megbetegedésekre, mint a férfiak. Lévén, hogy a lányok általában hamarabb érik el a pubertást, náluk a depresszió is korábban jelentkezhet. Így 15 éves korára egy lánynak kétszer akkora esélye van rá, hogy depressziós legyen, mint egy fiúnak.
Mivel a depresszióra való hajlam kialakulása egybeesik a pubertással, és eltűnik a klimax idején, a kutatók azt gondolják, hogy valójában a hormonok növelik a nőknél a depresszió kockázatát. Másrészről viszont, a pubertás időszaka telis tele van változással, így önmagában egy krízis - gondoljunk csak az alakulóban lévő szexualitásra, az identitásproblémákra, a szülői konfliktusokra, megváltozott szociális elvárásokra. Ezek a pszichoszociális tényezők és hormonális változások együtt eredményezhetnek fokozott kockázatot a depresszióra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nehéz napok előtt még nehezebb
A menstruáció előtti napokban a nők kb. 95%-a észlel enyhe panaszokat, amelyek részben testi, részben pedig lelki természetűek. Puffadás, mellfeszülés, fejfájás, derék-, izomfájdalmak, súlynövekedés; szorongás, érzékenység, rossz közérzet, lehangoltság, ingerlékenység, melyek a premenstruális szindróma (PMS) tünetei.
A nők kb. 5%-ánál azonban a tünetegyüttes olyan súlyos, hogy életviteli nehézségeket, családi és munkahelyi problémákat okoz. Ezt premenstruális diszfóriának nevezzük, mely terápiát igényel, hormonokkal vagy antidepresszánssal, kiegészítve pszichoterápiával.
Habár a közvetlen kapcsolat a depresszió és a premenstruális szindróma között nem egyértelműen tisztázott, tudjuk, hogy hátterében valószínűleg a normális hormonális események által beindított idegrendszeri mechanizmus áll. A biológiai hátteret tehát egyrészt az egészséges hormonális változások, másrészt a központi idegrendszer hormonjainak egyensúly felbomlása alkotja. A legvalószínűbb, hogy a normál petefészekhormonokra az idegrendszer abnormálisan reagál. A kutatások a szerotonin nevű anyagot emelik ki, mely az agyban képződő hormon. Más kutatások azt jelzik, hogy az androgén is - az ún. férfi hormon -, melyet a nők szervezete is termel egy alacsony szinten, szerepet játszhat.
Ezek a hormonális változások minden nőnél bekövetkeznek, de nem minden nőnél jelentkezik a depresszió. Ez arra enged következtetni, hogy a hormonális változások egyedül nem lehetnek felelősek a megnövekedett depresszió-kockázatért. A genetikai hajlam és más egyéb is kell, hogy befolyásoló tényező legyen.
Terhesség, és ami utána jöhet
A terhesség során bekövetkező drasztikus hormonváltozások, az élet, a munka, adott esetben az emberi kapcsolatok megváltozása hatással lehetnek a hangulatra is, és esetenként előidézhetnek depressziót a várandósság során is.
Milyen tényezők növelik ennek a kockázatát? Ha volt már korábban depressziós epizódja, vagy ha premenstruális szindrómával küszködött. Rizikófaktort jelent a házassági probléma, a támogató környezet hiánya vagy a terhességgel kapcsolatos ambivalens érzések. Komoly kockázatnövelők a következők is: a problémás teherbeesés, a koraszülés vagy a nem kívánt terhesség.
Mire számíthatunk szülés után a hangulatunkat tekintve?
Szülés után az anyák közel fele érzi magát szomorúnak, feszültnek, ingerültnek, sírósnak. Ezek az érzések, melyet baby bluesnak (gyermekágyi szomorúság) nevezünk, gyakoriak tehát, és "természetesek", általában egy-két héten belül elmúlnak. De ha a tünetek nem csillapodnak, hanem komolyabbá válnak, és felmerül a baba ellátásának képtelensége is, valószínűleg szülés utáni depresszióról van szó. A depressziós újdonsült kismama állandóan levert; rosszkedvű; kétségbeesett; képtelen az örömre; érdektelen; úgy érzi, nem tud szeretni; nem tud koncentrálni; megváltoznak étkezési szokásai; alvászavari vannak; csökken az energiája; alacsony az önértékelése; halálvágya vagy öngyilkossági gondolatai vannak; és a babával szembeni agresszív vágyak is megjelenhetnek.
Ez egy komoly probléma, mely sürgős és azonnali kezelést igényel. Kiemelt jelentőségét az adja, hogy a depresszió tünetein és szövődményein túl igen nagy a családra gyakorolt hatása, valamint a gyermek személyiségfejlődésének kockázata.
Megszűnik a havibaj
A depresszió megjelenésének kockázata akkor is fokozódik, amikor a menopauza időszakában a hormonszint megváltozik, az ösztrogén szint drasztikusan csökkenésével. Kiemelten veszélyeztetett időszak tehát depresszió tekintetében a változókor is.
Ha azonban a menopauza, a klimaktérium még előbb is következik be, méh- és petefészkek eltávolítás következtében, depresszió és hirtelen jelentkező hangulati problémák is felléphetnek.
Megfelelés - túlterhelés
Nem csak a biológia az oka, amiért a nők nagyobb arányban depressziósak. Egy másik fontos tényező a stressz. Ezek a stresszorok a férfiaknál is jelentkeznek, csak kisebb mértékben.
A nőknek egyszerre több helyen is meg kell felelniük, több szerepben is teljesíteniük kell. Meg kell állni a helyüket anyaként, feleségként, háziasszonyként, munkaerőként (akár beosztottként, akár főnökként), s olykor még tanulóként is. Sokaknak ehhez nincs kellő segítsége, sőt egyre emelkedik a gyermekét egyedül nevelő nők száma is. Általánosságban elmondható, hogy a nőknek kevesebb jövedelmük van. A megélhetési problémák, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság nagyon sok aggodalmat, nyugtalanságot okoz. Ezek mind oda vezethetnek, hogy az ember úgy érezheti, nem ura az életének. Szép sorjában pedig kialakul a passzivitás, energiátlanság, a pesszimizmus, alacsony önértékelés, melyek mind növelhetik a depresszió kockázatát.
Mindezek mellett a nők folyamatos "gondviselőknek" érezhetik magukat a generációk szorításában, a gyermekeikért és beteg, idősödő szüleikért való gondoskodásban. Ezek a stresszorok szintén sebezhetővé tehetnek.
Szexuális és lelki sérelmek
Azok a nők, akiket érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás ért gyermekként sokkal valószínűbben lesznek életük során egyszer depressziósak. Azok a nők, akiket tinédzser korukban megerőszakoltak, vagy felnőttként esnek szexuális zaklatás áldozatául, egyaránt nagyobb arányban küszködhetnek hangulatzavarral.
Van kiút
Habár úgy tűnik, ezek a biológiai, szociokultúrális és pszichológia hatások mind ellenünk vannak, van eredményes kezelése a depressziónak. A súlyos depresszió is sikerrel gyógyítható.
Nem tudja, hogyan juthat segítséghez? A legtöbbször a háziorvos lehet az első lépés a segítségben. Hiszen kezdetben nyilván könnyebben tud hangulati problémáiról és félelmeiről egy "ismerős" orvossal beszélni. Súlyos depresszió esetén azonban elkerülhetetlen a pszichiáter megkeresése, aki pszichoterápiás és gyógyszeres kezeléssel egyaránt segítséget nyújthat.
A depresszió egy klasszikus tünete, ha állapotát kilátástalannak, gyógyíthatatlannak tartja.
Hölgyek, tény, hogy nagyobb valószínűséggel lehetünk depressziósak, de ne fogadjuk el egyszerűen, hogy így kell élnünk! Hatásos gyógymódok segíthetnek újra látni az élet napos oldalát! Láthatjuk a fényt az alagút végén, csak akarnunk kell!
Legjobban: