Ez a rejtélyes betegség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, nagyjából a tanulók és munkavállalók 20 százalékát érintheti - állítják az amerikai kutatók . A tudósok egy elit akadémiai programban résztvevő diákokkal készítettek interjúkat, és ezek kiértékelése után jutottak a fenti következtetésre.
Külső segítséggel könnyebb
Azt látták, hogy azok a tanulók, akik nem a saját csoportjukon belül kértek segítséget a problémájukkal kapcsolatban, hanem egy külső személyt - például családtagot, barátot vagy más szakon tanító professzort - kerestek fel ezzel, sokkal könnyebben meg tudtak birkózni negatív gondolataikkal. A tudósok szerint ennek az lehet az oka, hogy egy külső személy bevonása révén sokkal átfogóbb képet kapunk a helyzetünkről, így ez segíthet abban, hogy ne csak egy-egy adott nehézségen rágódjunk.
Nem néznek szembe a problémával
A diákok nem néztek szembe imposztor szindrómájukkal: egyesek túlzásba vitték a videojátékozást, mások pedig nem fedték fel a többiek előtt valódi érzéseiket - magabiztosnak tűntek és izgatottságot színleltek teljesítményük miatt, holott valójában azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán van-e helyük a programban. A tudósokat meglepte, hogy a tanulók egyébként jól teljesítettek - még akkor is, ha egyikük sem hitt magában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár a tanulmány egyetemisták bevonásával készült, a kutatók szerint eredményeik a munkavállalókra is vonatkozhatnak: nagyjából minden ötödik ember imposztor szindrómával küzd. Ezért fontos lenne olyan környezetet teremteni a munkahelyeken, ahol a dolgozók beszélhetnének a kudarctól való félelmeikről, és a szervezeten belül segítséget is kaphatnának.
