Rizikónövelő előzmények
A szkizofrénia az együttműködés zavarának súlyos formája, amelyet a különböző pszichés működések, mint észlelés, gondolkodás, érzelmi élet, motiváció, valóságérzékelés, magatartás zavarai jellemeznek, és változatos munkahelyi és szociális működési zavarok kísérhetnek. A betegség kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, de annyi biztos, hogy abban a genetikai tényezők mellett a szociális hatások, egyebek, például a drogfogyasztás is szerepet játszanak. Kockázati tényezőkként tartják számon a szülők érintettségét, a magzati oxigénhiányos agykárosodást, a terhesség alatt elszenvedett vírusfertőzést, stb. az első trimeszter alatti anyai éhezést, az RH-inkompatibilitást, a vérszegénységet és a cukorbetegséget. A tapasztalatok szerint a téli-kora tavaszi időszakban történt születés esetén is nagyobb a rizikó, ezenkívül hatással vannak a betegség esetleges kialakulására a családban jelenlévő negatív minták, a környezeti stressz. Egyedülálló szülő, vagy az apa magasabb életkora, az alacsonyabb szociális státusz, a városi környezet, a bevándorló státusz és a drogfogyasztás (leginkább a cannabis), különösen a 15 éves kor előtti droghasználat növeli a kockázatot.
Széteső szellem
A betegségre az észlelés zavarai jellemzőek, hallucinációk (hanghallások utasító, kommentáló jelleggel) is előfordulnak. A gondolkodás tartalmi és alaki zavarai bizarr jellegű téveszmékben és fellazult gondolattársításokban jelennek meg. Kusza, logikátlan, néha teljesen szétesett gondolkodás a jellemző. A beszéd is összefüggéstelenné, érthetetlenné válik, kevésbé képesek adott témára figyelni, figyelmük nehezen leköthető. Számos esetben bekövetkezik az érzelmi élet elszegényedése, megváltozása (örömtelenség), elsivárosodása, emellett az akarati élet, a motiváció megváltozása (közönyösség). Jelentkezhet igen erős félelemérzés, szorongás vagy éppen erősen emelkedett hangulat, "feldobottság". A betegnek végül beszűkül a kapcsolatrendszere, egyre kevesebbet kommunikál, fásult, közönyös a viselkedése. A szkizofrénia a magatartás zavaraival, illetve a valóságérzékelés, az ítélőképesség megváltozásával járhat együtt. Kóros eredetű, a valós világ eseményeinek kóros, téves értelmezésén alapuló téves gondolatok, melyek valódiságáról a beteg meg van győződve, ezeket képtelen felülvizsgálni, kijavítani. Bár a betegség sokféle lefolyású, kiterjedtségű, megjelenésű lehet, alapvetően két formáját különböztetik meg a jellegzetes tünetei alapján.
Viselkedési formák
Kiket érinthet?
A betegség elsősorban a fiatal, középkorú felnőtteknél jelentkezik. Az első pszichotikus tünetek 20-40 százalékban mutatkoznak meg már késő kamaszkorban, húszéves kor előtt. Férfiaknál a betegség 15-25 éves korban kezdődik, nőknél 25-35 éves korban jellemző, de 40-45 éves korban a menopauza előtt egy második csúcs észlelhető. A férfiak és nők esetében az előfordulási arány és a gyakoriság azonos, nem észlelhető a nemek közötti különbség. A férfiaknál gyakoribb a negatív tünet, a nőknél az indulati, pozitív tünet. A pszichotikus tünetek esetében nincs különbség a két nem között.
A családi háttér segíthet
A szkizofrénia olyan krónikus betegség, mely az egyén életének valamennyi területét befolyásolja. A kezelés célja, hogy a tüneteket csökkentse, megszüntesse, javítsa a beteg életminőségét, lehetőség szerint tartósan jó állapotban stabilizálja, és segítsen elkerülni a betegségből adódó rokkanttá válást. A téveszmék befolyásolhatják a társas kapcsolatokat, így konfliktusok alakulhatnak ki. Kerülni kell a félreérthető helyzeteket, fontos az elfogadó légkör, a megfélemlítés elkerülése. Gyakori, hogy a betegek elhanyagolják a személyes higiéniájukat. Fontos a testi leromlás megelőzése, és a szakemberek felhívják a figyelmet a mozgás szükségességére. Ez lehet torna, sporttevékenység, de lehet valamilyen más aktivitás, kerti munka, séta, gyaloglás is. Gyakori ezeknél a betegeknél a napszaki ritmus megfordulása: nappal alszik, éjszaka fenn van. Ha csak lehet, rá kell bírni, hogy ne aludjon nappal, éjjel viszont maradjon ágyban. Nagyon jó hatású lehet, ha sikerül a kreatív energiáit felszabadítani, például rajzolásra, festésre stb. rábeszélni.
Többirányú kezelés
A gyógyszeres kezelés ma már nagyon sokat segíthet, de gondoskodni kell arról, hogy megfelelő rendszerességgel valóban beszedje az orvosságot a beteg. Egyes gyógyszerek fokozott éhségérzetet okoznak, így vigyázni kell arra, hogy kalóriaszegény, de laktató étrenddel a testsúly is kontroll alatt maradjon. A gyógyszeres kezelés a tüneteket csökkenti, a pszichoszociális beavatkozások a szkizofréniához társuló speciális deficiteket célozzák meg: javítják a küzdőkészséget, a munkaképességet, lehetővé teszik a független életvitelt. A terápiás cél a közösségbe való beilleszkedés elősegítése, ezért fontos a támogatás, készségfejlesztés, problémakezelés, stresszcsökkentés, lehetőség szerint a család bevonásával. A pszichiátriai gondozók szakembereinek tapasztalatai szerint, ha a család nem áll mellé, fokozottan lesz problémás a beteg. Ezért a beteg környezetében élőknek minél többet kell tudniuk a hozzátartozójuk betegségéről, mit és hogyan kell a tenni a tünetek esetén stb.
Megértő gondozás
A szkizofrén betegeknél a legfontosabb a bizalmon alapuló segítő kapcsolat kialakítása, a beteg és kezelőszemélyzet együttműködése. Ezt a feladatot a területi ellátási elven működő pszichiátriai gondozók szem előtt tartják és ellátják. Az egyén (kliens) támogatása nagyon fontos, mivel legtöbbjüknek nincs betegségtudata, és gyenge az együttműködésre való hajlama. Fontos a család megnyerése is az együttműködésre. A szkizofrén beteg a gondozóba bemehet, ha valami problémája van, lehet, hogy csak beszélgetésre vágyik, vagy kérdésre keres választ, az őt ellátó kezelőorvos és ápoló személyzet mindig rendelkezésére áll. Ha például egy beteget hetente kétszer látnak el gyógyszerrel, hetente kétszer biztosan felkeresi a gondozót. Ez idő alatt elbeszélgetnek vele, a személyes kapcsolatot ápolják, megbeszélik a tüneteket, problémákat. Emiatt lenne nagy baj a gondozók esetleges elsorvasztása: ha elmaradnak a gondozott betegek, mert nem jut rájuk megfelelő idő, vagy a személyzet nem elégséges volta miatt a látogatások csökkennek, a betegek könnyen "elvesznek" a rendszerben. Ha viszont sikerül szoros kontrollt kialakítani a beteggel, akkor a tünetek, például a "hangok" első jelentkezésekor bemegy a rendelőbe, ahol igazítanak a gyógyszerezésén.
A területi ellátás, az "ismerősség", a valahova tartozás nagyon fontos. Sajnos, ma egyre több a hajléktalan, a szociálisan elszigetelődött, munkanélküli, esetlegesen kriminalitásba is belekerült szkizofrén beteg. Minden egyes visszaesés (shub) a beteg személyiségéből vesz el. Nem véletlenül a betegség régi neve a demencia praecox, azaz a korai elbutulás: sajnos kezelés nélkül ide vezet, és nagyon hamar bekövetkezik az állapotromlás, a beteg teljes leépülése.