Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy olyan tünetegyüttes, amely az emésztőrendszert érinti – a funkcionális gyomor-bélrendszeri zavarok egyike. 2016 óta az ilyen típusú kórképeket a bél-agy tengely szabályozási zavaraiként is definiálják a diagnosztikus rendszerben, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy valamiféle probléma befolyásolja az emésztőrendszer és az agy együttműködését. Ez a meghatározás azért is fontos, mert teret enged a funkcionális gyomor-bélrendszeri tünetek bio-pszicho-szociális, komplex megközelítésének – magyarázta dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza.
Jellemző tünetei és típusai
Az IBS tünetei az alábbiak lehetnek:
- alhasi fájdalom, görcs,
- puffadás,
- fokozott gázképződés,
- nyálkás széklet,
- hasmenés vagy székrekedés.
Az utóbbi tünet alapján több típusa is létezik az IBS-nek:
- IBS székrekedéssel – ilyenkor a székelés nehézkes, a széklet kemény és darabos;
- IBS hasmenéssel – a széklet folyékony, vizes jellegű;
- IBS kevert székelési habitussal – a székrekedés és a hasmenés váltakozása, akár egy napon belül is előfordulhat mindkettő.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az IBS-sel élő páciens némely napokon teljesen normális, más napokon viszont problémás székletet produkál. A típus ismerete már csak azért is fontos, mert egyes gyógyszerek csak bizonyos típusoknál működnek.
Stressz is kiválthatja
Egyes becslések szerint az amerikai felnőttek 10-15 százaléka küzd IBS-sel, ám mindössze 5-7 százaléka rendelkezik diagnózissal. Mindazonáltal az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai zavarról van szó, amely nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Rizikófaktorai közé tartozik egyebek mellett az emésztőrendszeri fertőzés, a családi előfordulás, valamint a kezeletlen stressz és szorongás is. Az IBS tüneteit kiválthatják bizonyos ételek és gyógyszerek is, de főként a stresszes helyzetek számlájára írják ezeket. A szakértők gyakran az emésztőrendszer stresszre adott válaszaként jellemzik az IBS-t. Ha azonban vér jelenik meg a székletben, esetleg láz, erős fájdalom és fogyás is fellép, az már komolyabb bajra is utalhat, amit minél előbb ki kell vizsgáltatni.
Hogyan lehet diagnosztizálni az IBS-t?
A diagnózis felé vezető út első lépése a kórtörténet részletes megismerése. „Az aktuális panaszok feltárása mellett fontos ismernünk a tünetek megjelenésének időpontját, a kórlefolyás menetét és az esetleges társbetegségeket. Elengedhetetlen a tünetek hátterében álló, esetleges szervi betegségek kizárása is, ezért a fizikális vizsgálaton túl vérvizsgálatra, székletminta-elemzésre és adott esetben ultrahangra, röntgenre vagy kolonoszkópiára is szükség lehet. Ha sem a panaszok, sem az elvégzett vizsgálatok nem utalnak szervi betegség fennállására, az IBS diagnózisa felállítható. És itt következik az, ami talán még szokatlan a mindennapi orvoslásban: meg kell ismernünk a beteg személyiségét, életmódját, élethelyzetét. Enélkül az IBS eredményes gyógyítása aligha lehetséges” – ismertette a belgyógyász.
Komplex, egyénre szabott kezelés kell
Az IBS-nek nincs uniformizált, sematikus terápiája. Mindenkinél azt kell megtalálni, ami nála működik. „A terápiás terv kialakítása ezért a beteggel közösen történik. Az első beszélgetés egy kicsit felvilágosító jellegű is, hiszen, ha a páciens megérti a lelki tényezők és stresszhelyzetek jelentőségének élettani hátterét, számára is könnyebb lesz a hosszabb távú együttműködés. Általában ajánlott a megfelelő étrend kialakítása, amiben professzionális és konkrét segítséget jelenthet a dietetikai tanácsadás. Sokat segíthet a megnövelt rost- és vízfogyasztás, valamint a tartósított és finomított ételféleségek fogyasztásának mellőzése. Ételintolerancia gyanúja esetén a FODMAP étrend megfelelő alkalmazásával a panaszokat kiváltó ételcsoportok is kiszűrhetők” – magyarázta a szakértő.
Ugyanakkor az életmódban is ajánlott változtatásokat bevezetni, hiszen a rendszeres mozgás és a különböző stresszkezelő technikák is segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ez utóbbiak sokszor a megoldás kulcsát is jelentik, ezért gyakran pszichológus segítségét érdemes igénybe venni. Ezeken felül az adott tüneteket átmenetileg gyógyszeresen is kezelhetjük. „A gyógyulás az IBS esetében a kínzó panaszok megszűnése mellett azt is jelenti, hogy a páciens testi-lelki értelemben is egészségesebb lesz” – jegyezte meg dr. Pászthory Erzsébet.