A munkavállalók mekkora részét érintheti a munkahelyi stressz?
A ,,State of the Global Workplace Report” 2024-es eredményei alapján globálisan a munkavállalók 41 százaléka, a magyar munkavállalók 34 százaléka számolt be napi szintű, nagyfokú munkahelyi stresszről. A mentális egészséget befolyásoló legfontosabb munkahelyi pszichoszociális rizikótényezők közül kiemelném az erőfeszítések és a jutalmak aránytalanságát, a munka-magánélet konfliktusát, valamint a munkahelyi bántalmazást.
A tanulmányukból
kiderült, hogy a fokozott pszichoszociális kockázatnak kitett munkavállalókra
különösen oda kell figyelni. Kik ők pontosan?
A kérdés
megválaszolásához fontos figyelembe venni a munkaerőpiaci trendek változásait, valamint
az aktuális kutatási eredményeket. Nemzetközi szinten - az Európai
Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) átfogó európai jelentése
szerint - nőtt az adminisztratív, valamint az ügyfélorientált és kommunikációs
foglalkozások aránya a munkaerőpiacon. Ez az eltolódás maga után vonja azt,
hogy a kockázatok is eltolódtak a pszichoszociális kockázat és az érzelmi
igénybevétel (érzelmi megterhelés) irányába. A jelentés alapján 'a problémás
ügyfelekkel végzett munka' a 'rossz kommunikáció' és a 'hosszú munkaidő' fontos pszichoszociális stresszoroknak bizonyulnak azokban az ágazatokban,
ahol az emberi interakciónak kiemelt szerepe van. Ilyen például az oktatás,
az egészségügy, a szociális ellátás, a kereskedelem, a közlekedés vagy a vendéglátás.
Másrészt hazai szinten
a 2021-ben publikált nagymintás vizsgálatunk
eredményei rávilágítottak arra, hogy fokozott munkahelyi stresszterhelésnek
vannak kitéve a humán egészségügyi és szociális ellátás ágazat munkavállalói. Emellett azokat a protektív
tényezőket is sikerült azonosítanunk, amelyek a stressz negatív hatásait
csökkenthetik. Ilyenek például az értelmes munkavégzés, a fejlődési lehetőségek,
valamint a munkakörök egyértelműsége. Ha ágazatokat nézünk, akkor elmondható, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom, az
építőipar, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyi ágazatok
munkavállalói szintén fokozott stresszterhelésnek vannak kitéve.
Milyen módszerekkel tudja egy munkahely a legjobban támogatni
a mentális egészséget? Hogyan kell elképzelni a tanulmányukban említett szupportív és
inkluzív pszichoszociális munkakörnyezetet?
A mentális egészség támogatásához elengedhetetlen az a fajta vezetői szemlélet, amelyben a munkavállalók testi és lelki egészségvédelme értékként szerepel. Ehhez a vezetőképzéseken a munkahelyi stresszel és a mentális egészségvédelemmel kapcsolatos tudásanyagok és jógyakorlatok, kutatási evidenciák széles körű megosztására lenne szükség. Egy 2023-as közleményünkben összefoglaltuk azokat a szupportív és inkluzív pszichoszociális munkakörnyezet biztosítására vonatkozó főbb nemzetközi ajánlásokat, amelyek támogatják a mentális egészséget és jóllétet a munkahelyen. Ezek a következők.
- Magas szintű felsővezetői szerepvállalás, munkavállaló-centrikus, a mentális egészségre és jóllétre vonatkozó szervezeti stratégiák kialakítása, erőforrás-allokáció, szükség esetén vezetők, középvezetők képzése
- A mentális egészséget támogató szervezeti kultúra kialakítása
- A tudatosság növelése, a mentális megbetegedésekhez kapcsolódó stigmatizáció csökkentése a szervezeti életben
- Olyan szervezeti eljárások, szabályok bevezetése, amelyek csökkentik a munkahelyi stresszterhelést – ezen belül is fontos megemlíteni a rugalmas munkavégzési formákat és a munka-magánélet egyensúlyát támogató intézkedéseket, továbbá a pszichoszociális kockázatok rendszeres felmérését, érékelését és kezelését.
Eredményeik szerint fontos, hogy a munkaadó felismerje a kiégés korai jeleit az alkalmazottain. Mi a teendő ilyenkor? Úgy gondolom, egy hosszabb szabadság nem feltétlenül segít.
Fontos
szem előtt tartani, hogy a kiégésnek több fázisa van, így az egyes
szakaszokhoz illeszkedő differenciált szervezeti szintű támogatás lehet eredményes. Egy példát kiemelve a kiégés stagnálás szakaszában, amelyben
csökkenhet a teljesítmény és az újra való nyitottság, eredményes lehet a
rotáció, egyes pozíciókban a konferenciákon való részvételi lehetőség
biztosítása vagy a képességek fejlesztése.
Milliónyi ember jár be kedvetlenül dolgozni, de akad, aki már
szombaton szorong a hétfőtől, sőt fizikai vagy épp mentális tüneteket is észlel. Mikor jön el az a pont, amikor muszáj megválni egy munkahelytől az egészségünk
védelmében?
A munkahely elhagyása általában nem egyetlen okra vezethető vissza. Tipikus motiváció az elégedetlenség érzése, a fel nem oldott konfliktushelyzetek munkatársakkal, felettessel vagy kliensekkel, a folyamatos érzelmi és mentális megterhelés. De releváns tényezők esetleges agresszív magatartásformák, a támogatási, javadalmazási és előléptetési rendszerek (ezen belül is a fejlődési lehetőségek, a karrierút) biztosításának hiánya, valamint a munka és a magánélet konfliktusa. A felsorolt munkahelyi jellemzők tartós fennállása, illetve ezek kombinációi növelhetik a fluktuációt.
Mindezek mellett releváns az értékrendünk,
a céljaink, a családi és anyagi helyzetünk mérlegelése, a munkaerőpiaci
helyzetünk értékelése. Fontos hangsúlyozni, hogy a munkavállalóknak
is személyes felelősségük van abban, hogy minél több hatékony stresszkezelő
stratégiát sajátítsanak el, ami megküzdésüket, személyes fejlődésüket, mentális és
fizikális jóllétüket, valamint munkahelyi teljesítményüket egyaránt támogatja.
Abban az esetben, ha mentális vagy fizikális tünetek jelentkeznek, javasolt mielőbbi
szaksegítséget kérni.
Kiemelten fontosnak tartják „a depressziós
tünetegyüttes szempontjából a fokozott kockázatnak kitett munkavállalói
csoportok azonosítását”. Ezt a gyakorlatban egy munkahelyen hogyan kell
elképzelni? Minden munkavállaló időről időre részt venne egy pszichológiai
szűrésen?
A depressziós tünetegyüttes főbb munkahelyi prediktorai közül kiemelném a támadó magatartásformákat a munkahelyen, valamint a szerepkonfliktust. Szerzőtársaimmal javaslatokat is megfogalmaztunk a kockázatok csökkentésére. Ilyen például a rendszeres munkahelyi pszichoszociális kockázatok szakszerű értékelése, felmérése és szükség esetén azok kezelése.
Ha valaki magán tapasztalja a tüneteket, mit tehet, hogy ne betegítse meg a munka?
Aktív munkavállalóként a munkahelyi stresszt nem tudjuk kizárni életünkből, viszont azt tudjuk befolyásolni, hogy a stresszhelyzetekkel mennyire eredményesen küzdünk meg. Két tudományosan igazolt módszert szeretnék megemlíteni, amelyek a segítségünkre lehetnek a stressz kezelésében és a kiégés megelőzésben. Az első a Williams Életkészségek 16 órás tréning, melynek fő célja a többi között a stresszel való megküzdési mechanizmusaink fejlesztése. A tréningen egyszerűen elsajátítható, bármikor alkalmazható feszültségcsökkentő, problémamegoldó és kommunikációs technikákat tanulhatunk. A másik alternatíva a stresszkezelésben a tudatos jelenléten, mindfulnessen alapuló technikák elsajátítása. Vizsgálati eredmények alapján ezek a technikák hatékonyan csökkentik a depresszív és szorongásos tüneteket, a stresszhez kapcsolódó pszichoszomatikus panaszokat, továbbá javíthatják a konfliktuskezelési stratégiáinkat.
Legjobban: