Világszerte 600 millió ember rágja a körmét. A körömrágás nem pusztán rossz szokás, hanem a stressz vagy a megszállott-kényszeres viselkedési rendellenesség egyik leggyakoribb tünete.
Vizsgálatok igazolják, hogy a kamaszok mintegy 45 százaléka rágja a körmét, a fiatal felnőtteknél ez a szám 20 százalékra csökken, de még így is igen sokan csak nehezen tanulnak meg megbirkózni szorongásukkal, ráadásul még a saját maguk által okozott csúnya körmeikkel.
A körmüket rágók amennyire csak lehet, igyekeznek elrejteni a kezüket, zsebre dugják, vagy hátra teszik. Gyakran szégyellik magukat, kerülik a társas kapcsolatokat, ami végső soron depresszióhoz is vezethet.
Alain-Raymond van Abbe, holland üzletember nem orvos létére is megoldást kínál a körmüket rágók számára. A kezelés lényege egy fogvédő, amelyet akár az alsó, akár a felső fogsorra lehet illeszteni. Az alig látható fogvédő lehetetlenné teszi a harapást, de étkezéshez természetesen le lehet venni.
- Négy hét elteltével annyira kiábrándító a sok sikertelen kísérlet, hogy az illető inkább leszokik a körömrágásról - mondja a feltaláló.
Van Abbe két év alatt kísérletezte ki eszközét, és 150 emberen próbálta ki. Ma már egy külön klinikát tart fenn, ahol a szokás elhagyása után az ügyfelek kéz- és lábkörmeit kozmetikus kezeli. Igen, vannak, akik a lábujjaikon levő körmöket is rágják.
Az orvostudomány egyre több figyelmet fordít a körömrágásra és a hozzá hasonló kényszeres cselekvésekre, mint például a haj kitépkedése, a bőr csipkedése vagy a száj belsejének folyamatos rágása.
Sokak számára ördögi körnek bizonyul a körömrágás, mert a lerágott, vérző, sebes körmök látványa fokozza a szorongást.
The Associated Press