Ez a váratlan, stresszel kapcsolatos felfedezés akár olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez is vezethet, melyek a fehérjék megcélzásával gátolják meg a tumorokat abban, hogy átterjednek más szervekre is, és ezáltal halált okozzanak.
Normális esetben a jóindulatú sejtek öngyilkosságot követnek el, ha úgy érzik, visszavonhatatlanul károsodtak, a rákos sejtek azonban valahogy ráveszik az immunrendszernek a tumorhoz csatlakozó sejtjeit arra, hogy az ATF3 működésbe lépjen, ez a gén pedig segíti az immunsejteket abban, hogy szabálytalanul viselkedjenek, és menekülő utat nyissanak a ráknak a test többi része felé.
Amint azt Tsonwin Hai professzor kifejtette, ha a testünk nem segíti a rákos sejteket, akkor azok nem tudnak olyan nagymértékben elterjedni, a stressz azonban nagyon káros szerepet játszik ebben a folyamatban. A szakember közel 300 mellrákos betegnél figyelte meg az ATF3 káros hatását, egereken végzett kísérletek során pedig bebizonyosodott, hogy azokban a rágcsálókban, melyekből hiányzott ez a gén, a melltumor-sejtek kevésbé tudtak elterjedni a tüdő irányába.
Eközben a Blood című folyóiratban közzétett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy egereken végzett kísérletek alapján úgy tűnik, a kalóriabevitel csökkentésével szintén javítani lehet a rák túlélési esélyeit, ha ugyanis kevesebbet eszünk, akkor a sejtek is kevesebb tápanyaghoz jutnak, lelassul az anyagcsere, és így többek között a rákhoz kapcsolódó fehérje működése is korlátozódik.