A kapcsolatanalízis a pszichózis (elmebaj) terápiákból fejlődött ki. Ma már persze tudjuk, hogy nem csupán a pszichózisok, hanem gyakorlatilag az öszszes pszichoszomatikus megbetegedés gyökerei a méhen belüli életidőig nyúlnak vissza. Utólag pszichoterápiával lehet gyógyítani ezeket a betegségeket, de a kapcsolatanalízissel a megelőzésük is lehetséges.
Meghatározó a harmónia
A mellékvese megnagyobbodása, a gyomor- és bélfekély, a hipertónia és a szívinfarktus rizikófaktora, a koronária megbetegedés - hogy csak néhányat soroljak fel a stresszbetegségek közül - mind visszaeredeztethetők a születés előtti életidőbe.
A stressz tünetegyüttes jelenségeit a születés előtti és körüli pszichológiában kísérletileg is ki lehet mutatni. Az a tény, hogy az anya stressze felnövekvő gyermeke stresszét is jelenti, ma már mérhető.
Ha a legkézenfekvőbb stresszfaktorokat vesszük számba, akkor az emberi szülés biológiájával kell kezdenünk. Ehhez társul a várandósság végén a relatív oxigénhiány. A placenta működése az utolsó hetekben már az oxigénfeldolgozó kapacitásának a határát súrolja. Vannak olyan kutatók, akik ebben vélik felfedezni a szülést elindító tényezőt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Korán jövünk
Az embernél ehhez jön egy harmadik tényező: a koraszülöttség. Az antropológusok megállapítása szerint, míg a majmok kisgyermekként jönnek a világra, addig mi, emberek magzati állapotban. A törzsfejlődés és a biológiai program szerint a másállapotnak hozzávetőlegesen húsz hónapig kellene tartania. Ha a gyermek húsz hónap után jönne a világra, csak akkor lenne képes saját szükségleteinek megfelelően viselkedni és alkalmazkodni a környezetéhez. Az agytérfogat megnövekedésének következtében megindult törzsfejlődési átalakulás az embernél a csecsemőkorban jelentkezik, ami az emberré válás során egyre hoszszabb lett. A homo erectusnál 3-5 hónapig tartott, a homo sapiensnél már több mint egy évig.
Sebezhető csecsemő
A csecsemőkor egyik fontos jellemzője, hogy a születés előtti és körüli stresszélményeket kedvező feltételek esetén fel lehet dolgozni. Ha azonban a feltételek kedvezőtlenek, akkor ezek a hatások hátrányosan felerősödhetnek, és a következmények feldolgozása lehetetlenné válik. A betegségek megjósolhatók, és jönnek is menetrendszerűen.
A születés előtti stresszek kutatására kezdetben az volt a jellemző, hogy összefüggést próbáltak kimutatni az anya stressze és a születő gyermek személyisége, állapota között. Ezen a területen Lester Sonntag amerikai pszichológus volt az úttörő. ő a férjek háborús szolgálatát tekintette stresszfaktornak. Vizsgálatai szerint a katonák magzatai magasabb pulzusszámot produkáltak, ami egészen a felnőttkorukig megmaradt.
Ezzel csaknem egy időben a német Hau arra az eredményekre jutott, hogy a stresszel teli várandósságból született gyermekek kevesebbet alszanak, ingerlékenyebbek, a születési súlyuk alacsonyabb, hangulatuk pedig a sírás és az apátia között ingadozik.
A skót Stott az anyák szociális és kulturális hátrányát tekintette stresszfaktornak, és a hátrányos környezetben született gyermekeknél gyakoribb megbetegedéseket talált. Más hasonló kutatások is azt erősítik, hogy ahol a leendő anyát körülményei akadályozzák anyasága megélésében, ott a gyermek a fejlődésben gátolt lesz.
Különleges stresszt jelent a nem kívánt gyermekek problémája is. A témának a későbbiekben akár több fejezetet is szánhatunk. Most csak annyit jegyezzünk meg, hogy a nem kívántság önmaga elutasításába fordulhat át, ami pedig önpusztító magatartáshoz vezet. VI.évf./1.sz.
