Holland tudósok arra a megállapításra jutottak, ha rendszeresen szembenézünk aggodalmainkkal, és időt szánunk a problémák megoldására, akkor sokkal kevesebb stresszhelyzetnek leszünk kitéve. A kutatók azt ajánlják, minden nap pontosan harminc percet szánjunk arra, hogy a bennünket aggasztó problémákkal foglalkozzunk. Ez alatt az idő alatt gondoljuk végig, mi az, ami valóban idegesít bennünket – legyen szó akár a megemelkedett törlesztőrészletről, a munkahelyi gondokról vagy a családtagjainkról – és próbáljunk megoldásokat találni.
A majdnem harminc éven át végzett vizsgálatok szerint a kiegyensúlyozatlan, depresszióra hajlamos, munkahelyi problémákkal küzdő vagy kiégés előtt álló személyek állapotán jelentősen javított az ingerkontrollnak nevezett terápiás eljárás. Az eljárás elsődleges célja, hogy az egész napos idegeskedést és aggódást ezzel a félórás, tudatosan generált stresszhelyzettel váltsák ki. Természetesen a sikerhez az is szükséges, hogy az alany a nap többi részében próbálja figyelmen kívül hagyni az őt idegesítő tényezőket.
A kutatást vezető pszichológus szerint az eljárás sikerének titka egyszerű: ha a problémákat csupán el akarjuk fojtani magunkban, azok sokkal jobban fognak aggasztanak bennünket. Viszont, ha elhatározzuk, hogy majd az erre szánt időben megoldjuk, sokkal könnyebb lélekkel vethetjük bele magunkat a többi teendőnkbe.
Négy lépéssel a stressz ellen
Ahhoz, hogy a módszert mi magunk is alkalmazni tudjuk, fontos betartani az alábbiakat:
1. Először is, szembe kell néznünk a félelmeinkkel, át kell gondolnunk, milyen helyzetek aggasztanak bennünket a legjobban, mi az, ami legtöbbször kihoz bennünket a sodrunkból.
2. Ki kell jelölnünk azt az időpontot és helyszínt, amikor és ahol a stresszes félóránkat el tudjuk tölteni. Lehetőleg minden nap ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen töltsük el ezt a harminc percet. Ilyenkor figyeljünk oda arra is, hogy senki se zavarjon meg bennünket!
3. Ha a kijelölt időn túl is idegeskedésen, aggódáson kapjuk magunkat, tudatosítsuk magunkban, hogy ezzel a problémával most nem foglalkozhatunk, és próbáljunk meg másra koncentrálni.
4. Az aggódásra szánt időből próbáljunk meg minél többet a probléma megoldására szánni.