Sokszor a túlzott evés örömével küzdjük le a folyamatos stressz lélekölő hatásait. A jóléti államokban tehát nem a stressz mértéke nőtt meg, hanem elrontottuk a minket érő stressz arányát. A fájdalom elkerülésével, a mozgásszegény életmóddal megkíméljük magunkat a hasznos, védelmező stressztől. Ugyanakkor milliós nagyvárosaink túlburjánzásával, az információs zuhataggal egyre inkább kitesszük magunkat a folyamatos stressznek.
5 perces interjú: Csermely Péter, biokémikus, Semmelweis Egyetem.
- Mi a hétvégi II. stressz-világkongresszus új üzenete?
- A kongresszus az összefüggések, a nők és az ifjúság rendezvénye volt. Hadat üzent azoknak a fokozott stresszből, a bizalomhiányból fakadó gazdasági károknak, amelyet megnyitóbeszédében Sólyom László köztársasági elnök tárt a kutatók elé. A stressz elleni védekezés olyan molekuláris megoldására derült fény, amelyek például a gyógyszeripar slágerei lehetnek akár egy évtizeden belül.
- Kiket károsít főként a stressz?
- Sejtjeinket stresszfehérjék védik a káros hatásoktól. Termelődésük nagy változékonyságot mutat az egyes emberek szervezetében, ami főleg az egyén stressztörténetétől függ. Nem mindegy, hogy kezelhető mértékű, vagy óriási, esetleg folyamatos stressz ért-e valakit akár az anyaméhben, akár csecsemőkorában. E hatások akár életre szólóan megszabhatják a védekezés hatékonyságát. Idős embernél a stresszfehérjék termelődése csökken, ezért is fontos, hogy találjon a korának megfelelő, aktív tevékenységi formákat, melyek ébren tartják e fehérjék védekezőképességét.
- Van összefüggés a daganatképződés és a stressz között?
- Megfigyelhető, hogy a folyamatos szorongás, a le nem küzdött stressz, a kilátástalannak tartott élethelyzet rontja az immunrendszer működését. Kedvez annak, hogy a szervezetünkben naponta képződő daganatos elváltozások némelyike megmenekülhessen az immunrendszer daganatölő hatása elől. Ezt a káros stresszt a száz éve született Selye János distressznek nevezte el.
- A jóléti társadalmakban élők nagyobb stressznek vannak kitéve?
- Mary Dallman, a kongresszus Selye-díjas amerikai kutatója mutatott rá, hogy sokszor a túlzott evés örömével küzdjük le a folyamatos stressz lélekölő hatásait. A jóléti államokban tehát nem a stressz mértéke nőtt meg, hanem elrontottuk a minket érő stressz arányát. A fájdalom elkerülésével, a mozgásszegény életmóddal megkíméljük magunkat a hasznos, védelmező stressztől. Ugyanakkor milliós nagyvárosaink túlburjánzásával, az információs zuhataggal egyre inkább kitesszük magunkat a folyamatos stressznek.
- Hogyan működnek majd a stressz ellen ható gyógyszerek?
- E gyógyszerek a védekező rendszereinket, például a stresszfehérjék termelődését segítik majd. Nem helyettesítik a helyes, vagyis az egyedi és nem folyamatos stresszhelyzetek megélésére törekvő életmódot.
(2007.08.28. 09:17)
NEM - Magyar Hírlap
Legjobban: