Egyre jobban félünk a természettől

A városi élet együtt jár azzal, hogy egyre inkább eltávolodunk a természettől. Sokakban ez irracionális félelmeket, fóbiákat vált ki a természettel és az állatokkal szemben: ez valószínűleg a személyes tapasztalatok hiánya miatt alakul ki. Mentális egészségünkre ráadásul kifejezetten káros, hogy olyasmik miatt szorongunk, amik nem jelentenek közvetlen veszélyt.

A biofóbiának, azaz a természettől való félelemnek egy-egy fajtáját valószínűleg te is megtapasztaltad már életed során: gondolj csak arra, amikor kiráz a hideg a pókok (arachnofóbia) vagy a kígyók (ofidiofóbia) látványától, akár csak gondolatuktól is. A biofóbia félelmet jelent bizonyos fajoktól, vagy általános idegenkedést a természettől. Ettől az érintettek inkább az ember alkotta technológiákhoz, műalkotásokhoz, építményekhez fordulnak ahelyett, hogy a természetben vagy az állatokkal töltenék az idejüket - írja a The Conversation.

A fóbiák olyan zavarok, ahol bizonyos helyzetben intenzív, irracionális szorongás jelenik meg. A szó görög eredetű, a "phobosz" eredetileg ugyanis rettegést, félelmet, menekülést jelent.

Ennek részben evolúciós oka van, hiszen őseink számára a természet tele volt veszélyforrásokkal. Ma viszont az emberiség fele nem kerül közvetlen kapcsolatba olyasmikkel, amik irracionális félelmet váltanak ki belőlük (például mérges kígyókkal). Ez azért is aggasztó, mert ez felesleges szorongást vált ki, ráadásul olyan élményektől fosztják meg magukat az érintettek, amelyek jó hatással lennének az egészségükre.

pók pohárban
Sokan rosszul lesznek a pókok látványától is. Fotó: Getty Images

Több elmélet is született már arra vonatkozólag, miért alakulhat ki ez az irracionális félelem. Az egyik szerint egyre kevesebben vannak közvetlen kapcsolatban a természettel, mivel életük nagy részét városokban töltik. A személyes tapasztalatok, illetve a megfelelő információk hiányában sok mindent veszélyesebbnek gondolhatnak, mint amilyen valójában. Ugyanakkor ezt a területet még nem sokan vizsgálták: ha igen, akkor is csak célzott, egyszeri felmérések révén gyűjtik össze. Így viszont nem lehet megállapítani, hogyan változtak a fóbiák az évek során.

Egy friss kutatás viszont a fóbiákra vonatkozó Google-kereséseket vizsgálta meg 2004 és 2022 között. Azt találta, hogy ebben az időszakban csak nőtt az érdeklődés a természettel összefüggő fóbiákkal kapcsolatban. Egyre "népszerűbb" például az ofidiofóbia, illetve a mizofóbia, azaz a baktériumoktól való rettegés. Utóbbira a legtöbben a koronavírusjárvány alatt kerestek rá. A legtöbb biofóbia viszont stagnáló vagy negatív tendenciát mutatott. A legkeresettebb pedig továbbra is az arachnofóbia; ez összhangban van azzal, amire más kutatások jutottak.

Jobban félnek Európában, mint Afrikában?

Az is kiderült, hogy a biofóbiák országonként is eltérők lehetnek. A természettel kapcsolatos fóbiák iránti érdeklődés a nagy, stabil és régóta fennálló városi lakossággal rendelkező országokra jellemző leginkább, mint például Ausztrália, Kanada, Németország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Ezzel szemben számos kisebb, de gyorsan növekvő városi népességgel rendelkező, főleg afrikai és közel-keleti ország kisebb online érdeklődést mutatott a természettel kapcsolatos fóbiák iránt.

Ugyanakkor a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a különbségek oka eredhet az internet-hozzáférésben tapasztalható eltérésekből is. Például a városi lakosság általában jobb internet-hozzáféréssel rendelkezik, és ez magyarázhatja a biofóbiák keresésének alacsonyabb előfordulását a vidéki területeken. Az is lehet, hogy utóbbi területeken a természeti jelenségektől, állatoktól való félelem kifejezetten hasznosnak bizonyul, és ezért nem keresnek rá megoldást az emberek az interneten. Azt is figyelembe kell venni, hogy egyes országokban, például Kínában és Oroszországban jellemzően nem a Google-t használják az internetes keresésekhez.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ugyanakkor az eredmények alátámasztják azt az elképzelést, hogy a természettől való elszakadás a városi élet miatt sok modern társadalomban növekszik. Ennek pedig nagy hatása van a mentális egészségre, mivel a távolság megalapozatlan félelmeket kelt más életformáktól. A szerzők azt javasolják, hogy gondoljuk át a természettel való viszonyunkat, és inkább erősíteni próbáljuk meg azt, ne pedig gyengíteni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.