Ádám vívódása
A BOS a pszichológia és pszichiátria tudományának igen divatos témájává nőtte ki magát. A BOS ugyanis a folyamatos lelki tehernek ("stressznek") kitett emberek, főként menedzserek, egészségügyi dolgozók, harcoló katonák, stb. népbetegségévé vált. Mégse gondolja senki, hogy a BOS a modern világ sajátja. Már Krisztus is felhívja a figyelmet a BOS veszélyére, tanítványait, gyülekezeteit a társadalom és a másik ember iránti felelősség viselésére tanítja. Madách Imre világhírű drámájában, Az ember tragédiájában Ádámot is eléri a kiégettség. Miután felébred látomásaiból, rádöbben az élettel járó küzdelem értelmetlenségére és a szikla szélére áll. Ám egy hang megmenti:
"Tudom, fel fog mosolygni arcod,
Ha megsugom. De jőj hát közelebb:
Anyának érzem, óh, Ádám, magam."
Az élettel járó küzdelem értelmetlenségének téveszméje maga a burn-out-szindróma. A lelki kiégettség hosszú folyamat eredménye, melynek élettanáról A stressz: életmentő és gyilkos című írásunkban szólunk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A legrombolóbb munkahelyi ártalom
A modern üzleti élet erős versenyhelyzetre, fizikai-lelki odaadásra és pénzszerzési kényszerre ítéli a fejlett világ embereinek jelentős részét. A vállalatokra a tulajdonosok, a vezérigazgatóra a tulajdonosokat képviselő igazgatóság, ő pedig a beosztottjaira gyakorol egyre fokozódó nyomást az egyre becsvágyóbb eredmények elérése érdekében. Mindez folyamatos stresszt jelent a modern vállalat szinte valamennyi dolgozója számára. Hollandiai felmérések szerint a folyamatos stressz a munkahelyi betegségek közül a leggyakoribb és legrombolóbb. A Holland Központi Statisztikai Intézet adatai szerint a holland lakosság 60%-a szenved a munkahelyi stressztől. Ezek mintegy harmada válik idővel munkaképtelenné. Ez évente kb. 6 milliárd guldennel (ma ennek megfelelő euróval) terheli meg a holland nemzetgazdaságot. Jó okunk van feltételezni, hogy a munkahelyi stressz Közép- és Kelet Európában ennél is nagyobb károkat okoz a jóval törékenyebb nemzetgazdaságoknak és a jóval kiszolgáltatottabb dolgozóknak.
Hamvadó energiák
A BOS fogalmát dr. Herbert J. Freudenberg amerikai pszichiáter vezette be 1972-ben. Eredeti meglátása szerint "a burn-out nem azonos a depresszióval vagy mentális összeroppanással. Ez egy bonyolult folyamat, mely során az egyént fokozatosan megbénítja a szellemi kimerültség, és az összes energiája elvész" (Volkskrant, 1989). Maslach és Leiter szerint (1998) a kiégettség akkor következik be, amikor a lelki energia, az odaadó hozzáállás és a hatékonyság kimerültséggé, cinizmussá és elégtelen teljesítőképességgé hamvad. A burnout nem a munkahelyi stressz szinonimája, de a tartós stressz minden bizonnyal a kiégettség talán legfontosabb kórokozója.
Mivel a BOS egy hosszú folyamat eredménye, nem lehet egyik napról a másikra meggyógyítani sem. A gyógyulás folyamata csaknem olyan hosszú, mint a betegséghez vezető út.
Okok és tünetek
A BOS részben környezeti (tartós és fojtogató stressz) részben a személy örökletes, illetve szerzett problémakezelő stratégiáinak, tehát részben környezeti, részben a személyiség csak reá jellemző reakcióinak következménye.
A BOS, akárcsak a depresszió, mindenkinél kiváltható. Az a küszöbérték, ami felett a stressz depressziót okoz, genetikailag meghatározott. A BOS tünetei viszont, ellentétben a depresszióval, erősen személyiségfüggők, mint ahogy ugyanarra az ingerre is különbözőképpen (sírással, dühöngéssel, agresszióval, stb.) válaszolnak az emberek. A BOS tünetei öt csoportra sorolhatók:
- Pszichológiai zavarok
- Testi jelenségek
- Viselkedési problémák
- Társasági anomáliák
- Hozzáállási rendellenességek
Pszichológiai zavarok: Jellemző a depresszió, harag, frusztráció, koncentráló képesség gyengesége, nyugtalanság. A szakemberek ezeket a tüneteket önértékelési zavarokra vezetik vissza, melyek lényege, hogy a beteg saját maga becsüli le saját képességeit és teljesítményét.
A testi tünetek csoportosítása: (1) Jellegtelen tünetek csoportja: fejfájás, hányinger, izomfájdalmak, idült fáradtság. (2) Ide sorolható a pszichoszomatikus betegségek csoportja: a peptikus fekélybetegség, a gyomor-bélműködési panaszok, a szívműködési zavarok. (3) Az élettani stressz reakciót a gyors szívverés és légzés, magas vérnyomás, magas vérkoleszterin jelzi.
Viselkedési problémák: Ide sorolható a mértéktelen dohányzás, alkohol-, kávé-, gyógyszerfogyasztás, de a csökkent munkahelyi teljesítmény és a gyakori hiányzás is.
Társasági anomáliák: Többnyire a munkahelyen nyilvánulnak meg. A kiégett ember nem vesz részt a munkahelye társadalmi életében, izolálja magát a külvilágtól. Cinizmusa ellenreakciót vált ki a környezetéből, amely a fizikális és lelki elszigeteltségét még inkább fokozza.
Hozzáállási rendellenességek: A beteg jellemvonásai a negatív hozzáállás, cinizmus, pesszimizmus. Jellemző, hogy a beteg rögtön azt kutatja, mit miért nem lehet megcsinálni. Sohasem kezdeményez, társadalmi munkára nem vállalkozik.
Szervezeti okok és tünetek: Kialakulásában a vállalati struktúra és az egyén ezen belüli szerepe is rendkívül fontos lehet. Például a túlzott megterhelés, önálló döntéshozatali jog hiánya, a jelentős teljesítmények el nem ismerése, a nem megfelelő vállalatvezetési stílus, a visszajelzés hiánya, kizárás a döntéshozatalból, stb., mind olyan jelenség, mely oka és következménye is lehet a kiégésnek. A szervezeti okok felszámolása a menedzsment felelőssége.
Mindenáron megfelelni?
A BOS főként a magasan képzett 30-40 év alattiak betegsége. Ez részben azzal magyarázható, hogy a munkahellyel szemben támasztott elvárásaik nem felelnek meg a vállalati ranglétrán "megengedett" helyüknek. Egy felmérés szerint a 24-34 év közötti foglalkoztatottak 62%-ánál mutatható ki enyhébb-súlyosabb fokú BOS. Náluk a tanulásba és a munkába fektetett energia elismerése időben késik. A "melegszívű és együttérző" egyének a legsérülékenyebbek (Carl Gustav Jung).
A BOS nőknél gyakoribb, mert egyszerre több társadalmi elvárásnak kell megfelelniük, mint a férfiaknak. Ezt (is) az emancipáció vadhajtásának kell tekintenünk. A BOS-nak fokozottabb mértékben kitett fiatal, ambiciózus, jelentős munkaerő-értéket képviselő egyéneknek, prevencióként, meg kell tanulniuk NEMET mondani az irracionális elvárásokra.
Emberi és gazdasági következmények
A fenti adatokból nyilvánvaló, hogy a magasan képzett, becsvágyó és szorgalmas fiatalokat fenyegeti elsősorban a BOS. Az is bizonyos, hogy ezektől az egyénektől várható el a legjelentősebb teljesítmény, akár a nemzetgazdaságokban, akár a világgazdaság viszonylatában.
A kiégettségben szenvedők csökkent teljesítőképessége, gyakori hiányzása jelentős költségeket igényel a vállalatoktól a termelékenység fenntartása érdekében. A csökkenő termelékenység újabb és újabb alkalmazottak felvételét teszi szükségessé, mely tovább csökkenti a vállalatok nyereségét, ezáltal fokozódik a dolgozókra (közöttük a már betegekre) nehezedő teljesítménykényszer. Nyilvánvaló, hogy mind a vállalat, mind a társadalom, mind az egyén érdeke azt kívánja, hogy a hangsúly a BOS megelőzésére helyeződjék. A megelőzés lényege az emberközpontú vezetés, mely lehetővé teszi a tehetségek gyors kibontakozását, elismeri a teljesítményt, megfelelően motiválja a dolgozókat, számukra megfelelő önállóságot, szociális támogatást és elismerést biztosít.
Sajnos a "feltörekvő demokráciákba" betört működő tőke ma még másként viselkedik. Következménye a BOS gyakoriságának fokozódása, mely az egyén életét ellehetetleníti, megrokkantja, súlyos terhet róva ezzel az egészségügy finanszírozására, és egyéni tragédiák sorozatát váltja ki a középkorúak egyre gyakoribb megbetegedésén és halálán keresztül. Olaj a tűzre sok multinacionális vállalat cinikus hozzáállása, miszerint "ha valakinek nem tetszik, lehet más munkát keresni..."
Forrás:
www.friedsocialworker.com/Articles/genburnoutarticles.htm
www.corporatetraining.co.za/news3.htm
