A szerecsendiót évszázadokon át nagy becsben tartották egész Európában és a Közel-Keleten. Nemcsak az íze miatt volt népszerű, hanem számos gyógyászati tulajdonsága miatt is. Ráadásul igen nehéz volt beszerezni, ez pedig még jobban felnyomta az árát. A 19. századig a fűszert termő fák ugyanis csak egyetlen helyen nőttek, az indonéziai Maluka-szigeteken. Mára a legtöbb élelmiszerboltban megtalálható, sokak által nap mint nap használatos fűszer – tárja fel a fűszernövény történetét az IFL Science.
Hallucinogén, de nem érdemes kipróbálni
Van azonban egy olyan tulajdonsága, amit eddig kevesen ismertek, néhány éve azonban a TikTok "#nutmegchallenge" néven hívta fel rá a közvélemény figyelmét. A szerecsendió ugyanis egy miriszticin nevű vegyületet tartalmaz, amely más fűszerekben és növényekben, például a petrezselyemben és a kaporban is megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a szerecsendió tartalmazza. Ez az emberi szervezetben olyan vegyületekre bomlik le, amelyek a központi idegrendszerre hatnak azáltal, hogy fokozzák a noradrenalin nevű neurotranszmittert. Ez a hormon gyorsítja a szívverést, növeli a vérnyomást, de ha elég nagy mennyiségben fogyasztjuk a fűszert, hallucinációkat, hányingert, zavartságot és szédülést is okozhat, ám ennél sokkal súlyosabb szövődményekhez is vezethet. A miriszticin-mérgezés ugyanis görcsöket, de extrém esetben akár kómát, sőt halált is okozhat.
Ez azonban nem új felfedezés: már a 16. században használták ezt a tulajdonságát: egykor a keresztes lovagok a hosszú utjaik során a szerecsendió magvait fogyasztották, hogy elszálljanak. Így akarták leküzdeni a hosszú menetelések unalmát és az ezzel járó lábfájdalmat. Sőt egyes elméletek szerint a szerecsendió volt a felelős Nostradamus 16. századi „jóslataiért” is. Fontos azonban tudni, hogy az ételekben használatos mennyiség kevés ennek kiváltásához: legalább két teáskanálnyit kellene bevenned ahhoz, hogy pszichotróp tüneteket okozzon, azonban a szakemberek óva intenek ennek a kipróbálásától. Egyértelmű ugyanis, hogy a szerecsendió-mérgezéssel járó potenciális kockázatok messze felülmúlják az általa kiváltott pszichoaktív hatásokat.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
