A kutatók ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a munkanélküliség is legalább ennyire káros lehet az egészségre. "A kockázatnövelő tényezők közé tartozik a munkahelyi stressz, a légszennyezettség (por és másodlagos dohányfüst) behatása és a zaj" - magyarázta a kutatás vezetője, Dr. Sara Luckhaupt, az amerikai CDC Foglalkozásbiztonsági és Egészségügyi Intézetének munkatársa. "Ezeknek az alkalmazottaknak előnyére válnának az olyan egészségügyi programok, amelyek a foglalkozási kockázatok csökkentését ötvözik az olyan egészségnövelő tevékenységekkel, mint például a dohányzásról való leszoktatás."
Luckhaupt azt is elmondta, hogy az alkalmazottak egy része már amúgy is rendelkezik az agyvérzés és a szívroham kockázati tényezőivel, például magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel, amit a munkahelyi stressz csak még tovább súlyosbíthat. A kutatók kimutatták, hogy az 55 éven aluli dolgozók 1,9 százalékának szerepel a kórtörténetében szívbetegség.
A fizikai munkát végzőknél nagyobb a munkahelyi stressz
A Morbidity and Mortality Weekly Report augusztus 1-jei számában megjelent tanulmány szerzői ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a munkanélkülieket sem kíméli ez a negatív hatás. A munkát kereső munkanélküliek körében is magas, 2,5 százalék a szívroham és a stroke előfordulása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Valószínűleg a munkanélküliséggel járó stressz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya együttesen hozzájárul a panaszaikhoz" - mondta Luckhaupt.
Az azonban nem világos, hogy ezek az emberek azért tapasztalják az egészségügyi panaszokat, mert munkanélküliek , vagy azért munkanélküliek, mert egészségügyi panaszaik vannak. A kutatás ugyan kimutatott kapcsolatot a munkahelyi stressz és a szív egészsége között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést.
Legjobban: