Egy kevésbé jól megfizetett, de több szabadidőt hagyó állás kevésbé tűnik vonzónak a komoly mentális nyomásnak kitett emberek számára, mint a jó bérezést ígérő, de megterhelő pozíciók - vonták le a következtetést kísérleteikből a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói. A Cell magazinban publikált tanulmány szerint a stressz egyfajta zűrzavart idéz elő a döntéshozatali folyamatainkban, ez a hatás pedig akár hónapokig is fennmaradhat. A felfedezés segítséget nyújthat olyan mentális betegségek kordában tartásában, mint a szorongás és a depresszió .
Megéri a kockázatot a csokis tej?
A tanulmány a kutatócsoport két évvel korábbi tesztjének folytatásaként jött létre. Akkor a tudósok meghatároztak egy agyi áramkört, amely az érzelemszabályozásért felelős középső prefrontális kéregből indul, majd kiterjed a tervezésben és a döntéshozatalban részt vevő striátum egy részére. Állatkísérletek során megfigyelték, hogy amennyiben blokkolták a kapcsolatot a két agyi terület között, a patkányok és egerek hajlamosabbá váltak arra, hogy a nagyobb jutalom reményében nagyobb kockázatot is vállaljanak, azaz felelőtlenebbé váltak.
Egészen pontosan az történt, hogy két választási lehetőség állt a rágcsálók előtt egy labirintusban: az egyik opció egy magas koncentrátumú csokoládés tejet jelentett, amelyet imádnak, cserébe viszont az odáig vezető utat erős megvilágításban kellett megtenniük, amit kifejezetten nem szeretnek. A másik út már halványabb fénnyel volt megvilágítva, ugyanakkor a végén található tejben is kevesebb volt a csokoládé. Amint a tudósok - egy optogenetikának nevezett módszer segítségével - blokkolták a kapcsolatot az agykérgi neuronok és a striátum között, az állatok hajlamosabbá váltak a rizikósabb, de kifizetődőbb opciót választani.
Az új tanulmánynál is hasonló kísérletek folytak. Alapvetően a patkányok és egerek az esetek mintegy felében a biztosabb, de kevésbé jövedelmező út felé indultak el, majd az arány fokozatosan ebbe az irányba tolódott el, ahogy a kutatók növelték a gyengébb italban lévő csokoládé mennyiségét. Ezt követően két héten át napi szinten rövid időtartamú stresszhatásnak tették ki az állatokat, és megfigyelték, hogy ezután a rágcsálók rendre inkább a jobb italt és ezzel együtt a nagyobb veszélyt választották, függetlenül attól, hogy a másik oldalon éppen mennyi csokoládé került a kevésbé finom keverékbe. Ugyancsak ez a viselkedés jelentkezett, amikor elzárták egymástól a prefrontális kérget és a striátumot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A krónikus stressz hatása
A kutatók úgy vélik, hogy az általuk meghatározott agyi áramkör összefogja a választási lehetőségek előnyeire és hátrányaira vonatkozó információkat, ezáltal segítve az agyat a döntéshozatalban. Ennek során a prefrontális kéreg neuronjai úgynevezett interneuronokat aktiválnak, hogy elnyomják a striátum érintett neuronjainak aktivitását. Stressz hatására azonban ez a gátlófunkció túl későn lép életbe, ami végeredményben abnormális döntésekhez vezet. Ha ez a változás életbe lépett, akár hónapokig is érzékelhető marad a hatása.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a kutatók az optogenetika segítségével képesek voltak úgy stimulálni az interneuronokat, hogy visszaállítsák a normális döntéshozatali állapotot. Ez a felfedezés pedig hasznos lehet ahhoz, hogy új gyógymódokat alakítsanak ki olyan betegek számára, akik depresszióval, valamilyen függőséggel vagy szorongással küzdenek. Ezek a mentális állapotok ugyanis egyaránt gyengítik az érintettek döntéshozatali képességeit.
"Rendkívül izgalmas, hogy megtaláltuk a striátum neuronjainak e mikrohálózatát, illetve hogy ezt manipulálva képesek vagyunk visszafordítani a stressz negatív hatását. Számunkra ez egy igen ígéretes felfedezés, ugyanakkor annak is tudatában kell lennünk, hogy egyelőre még csak patkányokon és egereken folytattunk kísérleteket" - mutatott rá Ann Graybiel, az MIT professzora.
Ez is érdekelhet
Forrás: dailymail.co.uk
