Ezek a türelmetlenségi "rohamok" azonban olyan fiziológiai válaszokat válthatnak ki, amelyek az egészségünket is károsíthatják. Daniel Baugher, a New York-i Pace Egyetem szakértője szerint a türelmetlenség szorongást és ellenségességet okoz. Ha pedig valaki állandóan szorong, ez az alvására is kihatással lehet. Baugher úgy véli, a felgyorsult, high-tech mániás 21. században sok ember vált türelmetlenné. Mindent azonnal akarnak, úgy érzik, semmi sem megy elég gyorsan. Néhány ember azonban eleve türelmetlenségre van programozva. "Mindenkinek más a tűrőképessége. Minden ember türelmetlenné válik bizonyos esetekben, de egyesek türelmetlenebbek lesznek, mint mások" - mondja Baugher.
Az ambiciózus és állandóan versengő, úgynevezett A típusú személyiségek folyamatos feszültségben vannak. Képtelenek elfogadni, ha a dolgok nem úgy haladnak, ahogy elképzelték, legyen szó akár a forgalmi dugóról vagy a sorról a boltban. Ezek a típusú emberek nagyobb valószínűséggel gurulnak méregbe, amikor valaki vagy valami feltartja őket. A becslések szerint az emberek körülbelül 25 százaléka tartozik ebbe a csoportba, és ez a személyiségtípus a magas vérnyomás, a szívbetegség és más rendellenességek fokozott kockázatával jár.
Azok az emberek, akik gyakran türelmetlenek és mérgesek, állandó stresszben vannak. Szervezetük azzal reagál a stresszre, hogy hormonokat, például adrenalint vagy kortizolt szabadít fel, amelyek segítenek a testnek megbirkózni a stresszes helyzettel. Amikor az ősember egy kardfogú tigrissel találta szembe magát, ez a reakció életet mentett, akkor azonban nem sokat ér, amikor a közlekedési dugóban ülünk, vagy egy sorban állunk. A magas kortizol és adrenalin szint idővel hízáshoz, magas vércukorszinthez és magas vérnyomáshoz vezethet.
A szaklapban megjelent egyik kutatás azt mutatta, hogy az ellenségesség magas szintjével rendelkező fiatal felnőttek a plakklerakódás nagyobb valószínűségének vannak kitéve a koszorúérben. A stresszhormonok serkentik a vérlemezkéket, ami azt eredményezi, hogy nagyobb valószínűséggel rakódnak le a szívbetegség által amúgy is beszűkített artériákban. Ez a folyamat pedig akár szívrohamhoz is vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
