Először is érdemes tisztázni, hogy a probléma pusztán a fejünkben létezik: legalábbis abban a tekintetben, hogy nem külső tényezők teszik tönkre baljós előjelű napokon a szellemi teljesítményünket, hanem a saját elménk. "Emberként képesek vagyunk még azelőtt átgondolni és megtervezni dolgokat, mielőtt ténylegesen megtörténnének. Mindez persze nagy segítség a számunkra, hiszen így felkészülhetünk az előttünk álló kihívásokra, illetve megelőzhetünk olyan történéseket, amelyek egyébként negatív következményekkel járnának. Kutatási eredményeink szerint azonban ez a képességünk akár ártalmas is lehet a kognitív képességeinkre nézve, függetlenül attól, hogy a félelmeinket kiváltó esemény zajlik-e már éppen vagy sem" - mutatott rá Jinshil Hyun, a Journals of Gerontology: Psychological Sciences című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.
A Pennsylvaniai Állami Egyetemnél dolgozó kutató és kollégái összesen 240 felnőtt résztvevővel folytattak le egy érdekes kísérletet. Az önkénteseket naponta öt alkalommal, átlagosan két és fél óránként egy okostelefonos applikáció kérdezte ki az éppen akkor folytatott tevékenységeikről és aktuális lelkiállapotukról, majd egy olyan tesztet is ki kellett tölteniük, amely a munkamemóriájukat igyekezett felmérni. A nap végén aztán egy újabb kérdőív várt a tesztalanyokra, amely már a másnapi teendőkre és a lehetséges stresszforrásokra vonatkozott.
Az így kapott eredmények szerint a már a reggeli ébredéskor aggodalmat kiváltó gondolatok az egész napra rányomták bélyegüket, pontosabban mondva, azok, akik ilyen jellegű stresszről számoltak be, végig rosszabbul teljesítettek a munkamemóriát vizsgáló teszteken. Ezzel szemben az este fellépő stressz nem mutatott szignifikáns összefüggést a másnapi teljesítménnyel.
"Lényeges pont, hogy az előretekintés okozta stressz hatásai egyértelműen a konkrét stresszhelyzet hatásain felül és azokon túl is jelentkeztek. Mindez azt jelenti, hogy a rágódás a közeljövőbeli kihívásainkon önmagában is befolyásolhatja a kognitív képességeinket, függetlenül a szorongást kiváltó tényező jelenlététől" - emelték ki a kutatók. Dr. Martin Sliwinski, a tanulmány egyik szerzője reméli, hogy eredményeik segítséget nyújthatnak olyan módszerek kifejlesztésében, amelyek révén a reggeli szorongást megtapasztaló emberek is képesek lehetnek a legmagasabb szinten teljesíteni szellemileg. Különösen hasznos lehet ez a mai modern világban, ahol rengetegen túlhajszolják magukat a munkahelyükön , emiatt pedig gyakran kelnek a feladataik miatt érzett frusztrációval küszködve.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
