Miért érezzük egy túlhajszolt nap után, hogy csak egy szelet torta vagy tábla csokoládé tud minket visszazökkenteni a megszokott kerékvágásba? Testsúlyunk kontrollálására nemcsak önuralmunk, de a minket ért mindennapos stressz is komoly befolyással van. A krónikus stressz ugyanis megzavarhatja alvásciklusunkat és a vércukorszintünket, ami pedig fokozhatja az éhségérzetünket, és falási rohamokat eredményezhet. Mindez további feszültséget generál, ami ördögi körbe zárja az embert, melynek nemcsak elhízás lehet a vége, de más betegségek - például a kettes típusú diabétesz - kialakulásának is nő a veszélye.
Többet eszik, aki többet stresszel
Dr Giles Yeo, a "Bízz bennem, orvos vagyok" című televíziós műsor egyik munkatársa a Leeds Egyetem kutatóinak segítségével annak próbált utánajárni, hogy a stressz hogyan is hat az étvágyunkra . Egy speciális stressztesztet kellett végigcsinálnia, melynek során gyors matematikai műveletekkel fárasztották le, majd a kezét jéghideg vízbe kellett tartania. Az egyetem kutatói a tesztek előtt és után is lemérték az orvos vércukorszintjét.
Evés közben a vércukorszint megemelkedik, majd - egészséges esetben - viszonylag rövid idő alatt vissza is csökken. A stresszes időszakban Dr Giles vércukorszintje csak három óra elteltével állt vissza a megfelelő szintre - ez pedig hatszor hosszabb idő, mint amire egy stresszmentes napon szüksége lenne.
Ennek magyarázata evolúciós okokra vezethető vissza. Stresszes állapotban a szervezetünkben aktiválódik az "üss vagy fuss" reakció, amelyet őseink a vadállatokkal farkasszemet nézve éltek át. A test ilyenkor glükózt szabadít fel a véráramba, hogy táplálja az izmokat és testünk minden porcikája készen álljon egy élethalál-harcra, vagy a menekülésre. Persze, egy átlagosan stresszes szituációban ma már nincs szükségünk izommunkára, ilyenkor pedig a hasnyálmirigy elkezdi kiszivattyúzni az inzulint, hogy a vércukorszint is visszaessen. Az emelkedő inzulinszint és a csökkenő vércukorszint pedig éhséget generál: a stresszes időszakban ezért kívánjuk jobban a szénhidrátot.
A rossz alvás is hizlal
Ugyanez történik akkor is, ha rosszul alszunk . A King's College London kutatói szerint az alváshiányos emberek átlagosan napi 385 kcal-val többet fogyasztanak, mint akik megfelelően pihentek éjszaka. Ez egy nagyobb muffin kalóriatartalmával egyenértékű.
Ezt egy másik kutatás is igazolta, amelyben három- és négyéves gyermekeknek szerveztek egy aktív, ám a megszokottnál jóval kevesebb alvással járó napot. A gyermekeknél elmaradt a délutáni alvásidő, és a lefekvés is két órával később történt. A rá következő napon az óvodások átlagosan 20 százalékkal több élelmiszert fogyasztottak, nagyobb arányban szénhidrátot és cukrokat. Ezen a napon hagyták őket annyit aludni, amennyit csak szerettek volna, de még másnap is 14 százalékkal több ételt ettek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: BBC Health
Legjobban: