Hogyan hat tehát a stressz a szervezetre?
Azzal mindenki tisztában van, hogy a stresszt elsősorban bizonyos testtájakon érzékeljü k. De azt talán kevesen gondolnák, hogy milyen kiterjedten hat a szervezetre, és hány szerv működése változik meg a megjelenésére. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a stresszt akár a csontjainkban is érezhetjük.
A csont- és izomrendszerre is hatással van
A stressz hatására az izmok megfeszülnek. Ez szinte reflexszerű reakció a stresszre, ahogy a szervezet sérülés és fájdalom kivédésére készül. A hirtelen fellépő stressz hatására, az izmok szinte egyszerre feszülnek meg, majd el is ernyednek, ahogy a stressz távozik. A krónikus stressz viszont hosszú ideig tartó izomfeszülést eredményez, ami beindíthat olyan reakciókat is, amelyek stresszel kapcsolatos további rendellenességeket eredményeznek. Például minden tenziós típusú fejfájás és a migrén a vállak, a nyak és a fej krónikus izomfeszüléséhez társítható.
Légzőrendszert is támadhatja
A stressz nehezebbé teheti a lélegzést. Ez nem probléma a legtöbb ember számára, de akik asztmában vagy tüdőbetegségben (például tüdőtágulásban) szenvednek, komoly problémát okozhat. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy például egy szeretett személy halála után fellépő akut stressz ténylegesen kiválthat asztmás rohamokat, amelyek légutakat az orrban és a tüdőben beszűkíti. De a stressz okozhat szapora légzést, azaz hiperventillációt is, és akár pánikrohamot is kiválthat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szív- és érrendszer is érzik a feszültséget
A szív és az erek alaposan megérzik az akut stresszt . Például egy veszélyes közlekedési szituációban felgyorsul a szívverés, és a szívizom erősebb összehúzódásokat produkál a stressz hormonok - az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol - hatására. Az erek kitágulnak, hogy minél több vért szállíthassanak a nagy izmokba, s a szív is kénytelen növelni a kipumpált vérmennyiséget a megfelelő vérnyomás fenntartása érdekében. Ez az ismert "küzdj vagy menekülj" válasz, amelynek hatásai a veszély elmúltával elmúlnak, s a test visszatér a normál működési állapotába.
A krónikus, azaz állandó stressz hozzájárulhat a hosszú távú szív és érrendszeri problémák kialakulásához. A következetesen és folyamatosan magas pulzus és a stresszhormonok magas szintje növeli a vérnyomást, s ez károkat okoz a szervezetben, s végső soron a magas vérnyomás betegségig, a szívinfarktusig vagy a stroke-ig vezethet .
Ismételt akut stressz és tartós krónikus stressz is hozzájárulhat a keringési rendszerben létrejövő gyulladásokhoz, különösen a szívkoszorúér artériákban, és ez az egyik oka, hogy a stresszt összekötik a szívrohammal.
Az endokrin rendszer is üzen
Amikor a test érzi a stresszt, a hipotalamusz jelet küld a vegetatív idegrendszernek és az agyalapi mirigynek, elkezdődik a stresszhormonok termelése.
Mellékvesék. Stressz jeleire a hypothalamus kiváltja a mellékvese kéregben a kortizol és a mellékvese velőállományában az adrenalin termelését. Ez elindítja a folyamatot, amely lehetővé teszi a szervezet számára a maximális energiafelhasználást a veszély kivédésére.
Máj. Amikor a kortizol és az adrenalin szabadul fel, a máj több glükózt állít elő, hogy megfelelő mennyiségű energiahordozó jusson el az izmokba a "küzdj vagy menekülj" helyzetben. Sokak szervezete képes a vércukorszintet visszaállítani a normális állapotra, de azoknak, akik hajlamosak a 2. típusú diabéteszre a stressz cukorbetegség előszobáját jelentheti.
Az emésztőrendszer így reagál a stresszre
Nyelőcső. A stressz miatti feszültség oldására sokan dohányoznak vagy alkoholt fogyasztanak, s emiatt kialakulhat a gyomorégés vagy a savas reflux . A stressz vagy kimerültség is növeli a súlyos gyomorégéses fájdalmat.
Gyomor. A stressz hatására bizsergés jelenhet meg a gyomorban, ami hányingerhez vagy fájdalomhoz vezethet. A komoly stressz hatására a hányás is bekövetkezhet, s a hatás krónikussá válása miatt kialakulhat fekély vagy fekély nélküli súlyos hasi fájdalom.
Belek. A stressz befolyásolhatja az emésztést, hogy milyen táplálékot képesek a belek felvenni. Azt is befolyásolja, hogy milyen gyorsan halad át az élelmiszer a tápcsatornán. Előfordulhat miatta mind hasmenés, mind pedig székrekedés.
Idegrendszer így védekezik
A stressz a központi és a perifériális idegrendszerre is hat. A "küzdj vagy menekülj" válasz esetében az úgynevezett szimpatikus idegrendszer jelzi a mellékveséknek, hogy adrenalint és kortizolt kell termelniük . Feljebb már említettük, hogy ennek milyen hatása van.
A szimpatikus idegrendszer válasza meglehetősen gyors, hogy előkészítse a szervezet egy vészhelyzetben való reakcióra, vagy a rövid távú stressz kezelésére. Miután a válsághelyzetnek vége, a test általában visszatér a feszültségmentes állapotba. A krónikus stressz hosszú távon terheli a testet. Ez az idegrendszer túlműködését eredményezi. Ez magát az idegrendszert nem károsítja, de fokozza az elhasználódás ütemét a szervezet más részeinél.
A férfi reprodukciós rendszere is érintett
A férfi reproduktív rendszerét is befolyásolja az idegrendszer. Az idegrendszer paraszimpatikus része a felel a relaxációért, míg a szimpatikus rész kezeli az izgalmat. A férfiaknál a vegetatív idegrendszer, a küzdj vagy menekülj válasz esetében tesztoszteront termel és aktiválja a szimpatikus idegrendszert, amely kivitelezi a mozgósítást. A stressz hatására túlzott mennyiségben termelődő kortizol befolyásolhatja a férfi reproduktív rendszer normális biokémiai működését.
A krónikus stressz hosszabb ideig hatással lehet a tesztoszterontermelésre , ami befolyásolja a hímivarsejtek termelését és érését, de merevedési zavart vagy impotenciát is okozhat. Továbbá, ha a stressz befolyásolja az immunrendszert, a szervezet nem lesz képes védekezni a fertőzések ellen. A kórokozók megtámadhatják a heréket, a prosztatát és a húgycsövet, s ezzel hatással lehetnek a férfiak reproduktív működésére.
A női reprodukciós szervekre is hatással van a stressz
Menstruáció. A stressz befolyásolhatja a menstruációt több szempontból is. Például a magas stressz szint összefüggésben lehet a szabálytalan menstruációs ciklussal, fájdalmas és változó hosszúságú menstruációs időszakokat eredméynbezve.
A premenstruációs szindróma (PMS). A stressz a premenstruációs tünetek rosszabbodásáról is tehet sok nő esetében. A tünetek közé tartoznak a görcsök, a folyadék-visszatartás és a puffadás, a negatív hangulat (ingerlékenység és rosszkedve) és a hangulati ingadozások.
Menopauza. Mivel a menopauza közeledtével a hormonszint ingadozik ez szorongással, hangulatváltozásokkal jár. Így menopauza önmagában is lehet stresszor. Néhány fizikai változással a menopauza idején nehéz megbirkózni, különösen a hőhullámokkal. De az érzelmi stressz is okozhat fizikai tüneteket, például még súlyosabb hőhullámokat.
Szexuális vágy. Nők egész életükben zsonglőrködnek a személyes, családi, szakmai, pénzügyi és számos más igény kielégítésével. A stressz, a szétesés, a fáradtság, stb, mind csökkentheti a szexuális vágyat, különösen, ha a nők egyszerre kisgyermekek gondozásával vagy beteg családtagok gondozásával el el vannak foglalva. A krónikus egészségügyi problémák, a depresszió, az emberi kapcsolatokban megjelenő problémák, a munkahelyi nehézségek mind fokozhatják e jelenség valószínűségét és erejét.
Ez is érdekelhet
Forrás: American Psychological Association ( APA )
