"Tanulmányunk sokat elmond arról, hogy a stressz mennyire nagy hatással van immunrendszerünkre és a fertőzések elleni küzdelemre. Sok kérdést vet fel egyben azzal kapcsolatban, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, az életmód és a környezet, amelyben élünk, miként szabályozzák, ahogyan szervezetünk védekezni tud a fertőzésekkel szemben" – mutatott rá dr. Filip Swirski, a New York-i Mount Sinai kórház égisze alatt működő Icahn Orvosi Egyetem kutatója. Mint az az EurekAlert oldalán megjelent közleményben olvasható, Swirski és munkatársai arra keresték a választ egérkísérletek során, hogy akut stresszhatás során hogyan változtatja meg az agy működése az immunrendszer kórokozókkal szembeni ellenválaszát.
Olyan korszerű módszerek segítségével, mint az optogenetika és a kemogenetika , nyugalomban lévő és stresszes egérmodelleket vizsgáltak, elemezve az immunrendszerük működését. Stressz hatására alig néhány percen belül számottevő változást figyeltek meg a rágcsálók immunműködésében. Az egyik agyi régió, a hipotalamusz paraventrikuláris magja kulcsfontosságú szerepet tölt be abban, hogy szükség esetén a fehérvérsejtek a nyirokcsomókból kiáramolva a véráramba és a csontvelőbe jussanak, hogy aztán felvegyék a harcot a behatoló kórokozókkal. Stressz hatására ugyanakkor az említett régió neuronjai kevésbé képesek ellátni ezt a funkciójukat.
Végeredményben gyengül tehát az immunrendszer reakcióképessége, ami védtelenebbé teszi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. A kísérlet során vírusfertőzésnek is kitették a kutatók az egereket, és az eredményekből kirajzolódott, hogy azok az egerek, amelyek nyugalmát nem zavarták meg, hatékonyabban fel tudták venni a harcot a fertőzéssel szemben. Nemcsak a betegségtüneteik bizonyultak kevésbé súlyosnak, de a kórokozókat is gyorsabban elpusztította az immunvédelmük. Ezzel szemben a stresszes állatok nagyobb arányban pusztultak bele a fertőzésbe. A kutatócsapat emellett azt is felfedezte, hogyan irányítják egyéb, a motorikus funkciókat szabályozó agyi területek a különböző típusú immunsejtek mozgását a csontvelőből a véráramba.
A tanulmány fontos információkkal szolgál a tudomány számára arról, hogy az agy miként szabályozza a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat, illetve milyen kapcsolatban áll az immunválasz gyengülésével akut stressz során. "Folytatjuk a munkát, és a jövőben jobban meg kell még értenünk a stressz hosszú távú hatásait. Különös fontos annak feltárása, hogy hogyan válhatunk ellenállóbbá a stresszel szemben, és hogy az ellenálló képességünk erősítési csökkentheti-e a stressz immunrendszerre kifejtett negatív hatásait" – magyarázta Swirski.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
