A kortizol a legfőbb stresszhormon, amelynek, bár számos testi folyamatban szerepet játszik, legismertebb funkciója mégis az, hogy veszélyhelyzet esetén beindítsa a szervezet "harcolj vagy menekülj" típusú reakcióját. Ugyan a kortizol működése esszenciális a hétköznapi stresszes szituációk során, hosszú távon és túlzott mennyiségben azonban káros hatással lehet az egészségre. A túl sok stressz az immunvédekezés legyengüléséhez, súlygyarapodáshoz, magas vérnyomáshoz és egyéb szív-érrendszeri megbetegedésekhez vezethet.
Így hatnak a meccsek a kortizolszintre
Közelmúltban megjelent tanulmányukban az Oxfordi Egyetem kutatói bemutatták, miként emelkedik meg a kortizolszint egy-egy nagy téttel bíró futballmérkőzés nyomán a szurkolók szervezetében. Ehhez összesen 41 hazai nézőtől vettek nyálmintákat még a 2014-es brazíliai rendezésű labdarúgó-világbajnokság három mérkőzése előtt, közben és után. Érdekesség, hogy a három meccs között szerepelt a brazil válogatott Chile (2-1) és Kolumbia (1-1 után tizenegyesekkel) ellen megnyert nyolcad-, illetve negyeddöntős összecsapása mellett a Németországgal szembeni futballtörténelmi vereség is a torna elődöntőjében. Ez volt az az összecsapás, ahol legnagyobb sztárjukat, a sérült Neymart nélkülöző házigazdákra megsemmisítő, 7-1-es csapást mért a végül a világbajnoki címet is elhódító európai csapat.
Mint a kutatásból kiderült, összehasonlítva az alkalmi nézőkkel, az igazán elkötelezett szurkolók kortizolszintje jelentősen megugrik, miközben csapatuk sikeréért szorítanak, ugyanakkor a végeredmény is sokat nyom a latba. A vizsgálatok tanúsága szerint ugyanis a hatgólos vereséggel zárult találkozó különösen magas kortizolszintet eredményezett a hazai drukkereknél. "Felfedezésünk segítséget nyújthat ahhoz, hogy könnyebben beazonosítható legyen, mely szurkolókat veszélyezteti leginkább a szívroham kockázata. A futballkluboknak is fel kellene készülniük arra, hogy a fokozott stresszhatás miatt alapvető vizsgálatokat tudjanak kínálni a helyszínen a legnagyobb rizikónak kitett szurkolóik számára" - mutatott rá dr. Martha Newson, a kutatás vezetője.
Érdekesség, hogy a kutatási eredmények szerint a nők és férfiak kortizolszintje hasonló mértékben emelkedik meg a futballmérkőzések közbeni szurkolás nyomán. Nem igaz tehát a sztereotípia, hogy a férfiak jobban kötődnek kedvenc együttesükhöz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nyugalmas zenét a stadionokba!
A kutató hozzátette, az eredmények alapján úgy tűnik, az elvakultabb focirajongók egészen egyedi pszichológiai és fiziológiai jellemzőkkel bírnak. Newson szerint a meccs közbeni kortizolroham állhat az olyan szurkolói megnyilvánulások hátterében is, mint a különféle rigmusok rituális kánlátása és éneklése, de akár megemlíthetőek e téren az erőszakos cselekedetek is. "A stresszhormonok szintjét csökkentő stratégiák kidolgozása révén csökkenteni lehetne a felfokozott hangulatú meccsekhez kapcsolódó huliganizmust és erőszakos incidenseket" - vélekedett a szakember. Javaslatként említette, hogy a lefújást követően érdemes lenne halványabbra kapcsolni a stadionok fényeit, illetve nyugodt hangulatú zenét bejátszani a hangszórókból.
A tanulmány Stress and Health című folyóiratban jelent meg január 14-én.
