Egy másik irodalmi körökben terjedő mondás szerint „ha nem csinálod meg időben, bennrohad”. S ez arra figyelmeztet, a halogatásnak nem csak az a veszélye, hogy a feladat nem készül el (és például nem lehet érte pénzt kapni), hanem egy idő után már nem is képes elkészülni mert mindenféle körülmény megváltozik, elmúlnak a legjobb ötletek, pszichés gátak épülnek fel, vagy valaki előáll egy még jobb ötlettel a megvalósításra, és viszi a dicsőséget, a pénzt az újabb megbízás lehetőségét stb. Ur Anita, coach a Lelkizóna blogon szedte össze a halogatás okait és ellenszereit.
A halogatás ígéreteink megszegése
A halogatás ténye és folyamata szinte mindannyiunkat negatív érzésekkel, szorongással és bűntudattal tölt el. Ez pedig egy ördögi kör: minél tovább halogatunk, annál nagyobb a nyomás rajtunk, és persze annál nehezebb eredményesen, könnyedén, hatékonyan megoldani a már eddig is halogatott feladatot. Túl sok a dolgom! – mondjuk és felmentjük magunkat, de a várt megkönnyebbülés ettől sem érkezik meg, a szorongás és a frusztráció megmarad. David Allen időmenedzsment guru szerint a szorongás és bűntudat nem abból fakad, hogy túl sok dolgunk van, sokkal inkább ígéreteink megszegéséből származik.
Ha valaki nem tartja be az ígéreteit – légyen szó apróságról, vagy nagyobb jelentőségű ügyről – annak partnerei ezt csalódottan, dühösen veszik tudomásul és megvonják a bizalmukat. A halogatás tulajdonképpen önmagunknak vagy másoknak tett ígéreteink megszegése, s a negatív érzések pedig ennek a következményei, az önmagunkba vetett bizalom elvesztésének a tünetei. Mit lehet tenni, hogy ezt a disszonanciát elkerüljük?
1. Ne tegyünk felelőtlen ígéreteket!
A befejezetlen, régóta megoldatlan feladatok kezelésének egyik módja, ha nemet mondunk rájuk. Meghúzzuk a saját határainkat: ez nem fér bele, most nem megy, ezt elengedem. Vagy lejjebb tesszük a lécet, priorizálunk, hangsúlyt helyezünk egyik területről a másikra. Például a túlórázás helyett az edzés kap nagyobb hangsúlyt, amire már jó ideje nem maradt idő. A vasárnap a családé, a házimunka a hétvégén a háttérbe szorul. Vége a másodállásoknak, fontosabb a pihenés és a barátokkal való találkozás stb. Ha mindenkinek és mindennek meg akarunk felelni végül senkinek sem sikerül. Az elfogadott, de mindig későn befejezett feladatok negatívabb képet alakítanak ki egy emberről, mint a megbízások egy részének visszautasítása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Tartsuk be, amit ígértünk!
Az ígéretek megszegése már akkor elkezdődik, amikor az időben való megvalósításra még nagyon nagy a késztetés és az elszánás. Csakhogy a képességek és lehetőségek, ha úgy tetszik az erőforrások túlbecsülése és a feladat nagyságának alulértékelése megalapozza a csúszást. Aztán amikor kiderül, hogy a vállalást nem lehet teljesíteni, akkor jön az átprogramozás.
Érdemes trenírozni magunkat, hogy kis dolgokban sikerélményt, pozitív tapasztalatot szerezzünk, amit aztán nagyobb volumenű feladatok esetén is kamatoztathatunk. A hétköznapi, könnyen elintézhető, de rendszeresen parkolópályára tett, halogatott elintéznivalókat keressünk, amiket záros határidőn belül most "csakazértis" elintézünk. És élvezzük a sikert! Még akkor is, ha csak arról van szó, hogy végre rendet teszünk a fűszeres polcon, egy mappába rendezzük a hányódó hivatalos leveleket vagy több hónap után összepakoljuk a kinőtt gyerekruhákat, amelyektől duzzad a szekrény.
3. Tárgyaljuk újra az ígéreteinket!
Ha nem valósítható meg az eredeti vállalás, újra kell tárgyalni a feltételeket. Ez nem könnyű, mert kommunikálni kell másokkal, vagy éppen önmagunkkal. Igényt kifejezni, kérni, módosítást javasolni és elfogadtatni. Ha valamiről látszik, hogy biztosan betarthatatlan, akkor azt azonnal közölni kell a partnerrel, s nem szabad hagyni, hogy megérjen a probléma. Ez még akkor is igaz, ha egy megbeszélés időbeli áthelyezéséről van szó. Ha időben szólunk az nem okoz zavart a partnernek, ha lemondjuk a megbeszélés előtt az már rosszul fogja érinteni, a megbeszélt találkozó kihagyása pedig bizalomvesztést okoz. Azaz jobb időben szólni.
Ur Anita szerint mindhárom alternatíva jó módszer a halogatási mechanizmusok leépítésére. Azonnali, látványos eredményt azonban nem érdemes várni, hiszen a halogatásban szerzett rutint egy másik viselkedésformával helyettesíteni egyáltalán nem egyszerű. És ha sikerül is, azt még a környezetünknek is észlelnie kell. De ezen az úton minden lépés tiszta haszon.
Forrás: lelkizona.blog.hu
Ez is érdekelhet
