A kutatásban tizenöt, különböző poszttraumás stresszbetegségben szenvedő gyermeket vizsgáltak. Az eredmények szerint ezeknél a gyermekeknél nagyobb a kortizol, azaz a stresszhormon szintje a vérben. Ez a hormon egy másik kutatás során állatok agysejtjeit megsemmisítette.
A magas koritolszint újabb agykárosodáshoz vezet, ami további szorongást idéz elő, ez pedig egy megállíthatatlan ördögi kör - hangsúlyozzák a tudósok.
A kutatás vezetője, Victor Carrion szerint a következő fontos lépés annak megállapítása, hogy a gyermekek egy része miért ellenálló a stresszre, valamint melyek a nagyfokú stressz hosszú távú hatásai.
"A fő kérdés, hogy a kisebb hippocampus az előzménye vagy a következménye a poszttraumás betegségnek" - hangsúlyozta a cambrige-i egyetem professzora, Joe Herbert.
Korábban már kimutatták, hogy a gének és a környezet is befolyásollja a gyermekkori stresszt. Aki gyermekkorában poszttraumás stresszbetegségben szenvedett, az felnőttként nagyobb eséllyel lesz depressziós vagy szorongó - állapították meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
