Stressz nélkül csak vegetálnánk

A stressz minden irányból érkezik: otthon, a munkahelyünkön vagy akár vásárlás közben. Az ingerek állandóak, testünk folytonos felkészültségben van: enélkül nem tudnánk megküzdeni. Erre jött rá Selye János is, amikor megalkotta a stessz fogalmát.

"Mindegy, hogy kellemes vagy kellemetlen helyzettel állunk szemben, szükségünk van a stressz hatására, hisz e nélkül nem élnénk, csak vegetálnánk" - írja Selye János , világhírű, osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész, akit legtöbben stresszelmélete miatt tartunk számon.

A szakember 1907. január 26-án magyar apa és osztrák édesanya gyermekeként született Bécsben, általános és középiskolai tanulmányait Komáromban végezte. Már középiskolai éveiben kitűnt nyelvtehetségével, hat nyelven olvasott és beszélt.

Kalkulátorunkkal kiszámolhatja, milyen magas az Ön stressz-szintje! Az orvosi családi hagyományokat folytatva 1927-ben a prágai német egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját, a PhD fokozatot ugyanott 1931-ben, majd 1942-ben a DSc fokozatot a kanadai McGill Egyetemen. Végül a kutatói pálya mellett döntött.

Legfontosabb kutatásai a stresszel kapcsolatosak (meg kell jegyeznünk, ezen felül ugyancsak kiemelt figyelmet szentelt a szívinfarktus kutatásának): habár a jelenség fogalmát korábban is használták, Selye adott új értelmezést és élettani tartalmat ennek az elnevezésnek. Több mint 1700 tudományos cikket és 39 könyvet írt a témában, és nagyjából 300 ezer tudományos cikkben idézték munkásságát. Stresszelméletéért többször jelölték orvosi Nobel-díjra, végül azonban nem kapta meg.

1982. október 15-én halt meg Montreálban. Egykori gimnáziuma, illetve a komáromi egyetem is az ő nevét viseli.

A hazánkban legismertebb műve az "Életünk és a stressz" (The stress of life, 1956). Tudományos felfedezései olyan mély nyomokat hagytak, hogy sokan Selye Jánost "az orvostudomány Einsteinjének" nevezték. Vezetéknevében más nemzetek a ly-t "li"-nek ejtik, ezért hiába említjük egy külföldinek a nevét, valószínű, csak "Hans Szeliet"-ként fogja ismerni.

A stresszről

A szakember szerint a stressz nem más, mint test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre. Ilyenkor fokozódik az éberség és a figyelem, a szívritmus és a légzés felgyorsul, a szervezet készenléti állapotba kerül. A létrejövő készenléti reakció mindig hasonló, a kiváltó októl függetlenül.

A stressz hasznos mechanizmus: biztosítja, hogy kellően gyorsan alkalmazkodjunk a környezet változásaihoz, így ez a folyamat mind a testi, mind a lelki fejlődés alapja. A modern élethelyzetek azonban folyamatos készenlétre kényszerítik szervezetünket, ez utóbbi pedig egy bizonyos pontig még jól reagál a kihívásokra, alkalmazkodik a változó igényekhez, majd kimerül, és kialakulnak a testi károsodások, így a szív- és érrendszeri betegségektől kezdve számos krónikus panasz.

A stressznek két fajtája létezik: a pozitív stressz (optimistává tesz, jó értelemben stimulál) és a distressz (ez a negatív stressz, mely a tehetetlenség, a frusztráció, a csalódottság és a kimerültség érzésével jelzi, hogy tűrőképességünk határához közeledünk, és nem megfelelően kezeljük az adott szituációt).

Selye a stressz három szakaszát különbözteti meg: az első a vészhelyzeti reakció (a test riadót fúj a stresszor megjelenésére, ez az "üss vagy fuss"-reakció. A második szakasz az ellenállás: a test ellenálló képességét a normális fölé emeli. Végül a harmadik a kimerültség szakasza, amikor a test nem bírja tovább, nincs több energiája a stresszorhoz való igazodáshoz, és megjelennek a stresszel kapcsolatos betegségek jelei.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Emlőrák: több ezer életet menthetne meg a korai felismerés

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +5 °C

Éjszaka egyre több helyen lehet számítani pára, köd, illetve rétegfelhőzet képződésére, ezzel párhuzamosan egyre kisebb területen marad derült az ég. Hajnalban északnyugat felől egy hidegfront érkezik, amellyel fokozatosan javulnak a látási viszonyok. Csapadék nem valószínű, legfeljebb szitálás fordulhat elő. A hajnalig gyenge délnyugati szél egyre inkább északnyugatira fordul és az Észak-Dunántúlon, valamint a főváros térségében megélénkül, helyenként erős lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 4 és 11 fok között várható, de a szélvédett tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Fronthatásra napközben nem kell számítani, így a frontérzékenyek tünetei nem valószínű, hogy felerősödnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra