A köznyelvben stresszhormonként is ismert kortizol főszerepet játszik a legtöbb olyan élettani folyamatban, amely a testet mozgásra készteti. Az utóbbi években azonban saját hírnevének áldozatává vált, és az emberek a hormon feltételezett egyensúlyhiányát okolják egyebek mellett az elhízásért, a kimerültségért, a szorongásért és a fejfájásért – írja a National Geographic.
Életünk része
A mellékvesék által kiválasztott kortizol a test szinte minden szövetében megtalálható. Az igazság az, hogy nem tudunk meglenni nélküle – mondja Anat Ben-Shlomo. A kaliforniai Cedars-Sinai Medical Center endokrinológusa kiemeli: a kortizol lehetővé teszi a szervezet számára, hogy az anyagcserétől kezdve az alváson át az immunműködésig és a gyulladásig mindent szabályozzon, de vitathatatlanul a legismertebb szerepe, hogy segít a szervezetnek reagálni a valós vagy vélt fenyegetésekre. Emiatt kapta a stresszhormon becenevet is.
Amikor bajt okozhat
Az agyalapi mirigy daganatai túl magas kortizolszintet okozhatnak, ami Cushing-szindrómához vezet. Ennek elég jellegzetes tünete a súlygyarapodás, a gyengeség, a vércukorproblémák és véraláfutások. Ennek ellentéteként, akik immunrendszere megtámadja saját mellékveséjüket, azok szervezete nem termel elég kortizolt, és krónikus mellékvesekéreg-elégtelenség, más néven Addison-kór alakulhat ki, ami egyebek mellett nyomasztó fáradtságot, szédülést, bőrsötétedést, illetve étvágytalanságot okozhat.
Bár léteznek súlyos endokrin rendellenességek, a kutatók óva intenek attól, hogy otthon próbáljuk meg egyensúlyba hozni a hormonokat, vagy önszorgalomból felírassunk étrend-kiegészítőket, így hárítva el a kortizolhiányt vagy felesleget. Ha a fenti tünetek megnehezítik a hétköznapjaidat, fordulj inkább orvoshoz, mert ezeket számos egyéb betegség is okozhatja!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
