A módszernek sok követője van, véleményük szerint ez a fajta önfigyelem tökéletesen alkalmas rá, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat, és jobban érezzük magunkat. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik szerint a mindfulness csak túlmisztifikált humbug .
Sokak szerint a különböző pszichoterápiás módszerek életútja egyszerűen leírható. Kitalálnak valamit, ami népszerű lesz, tesztelik, tanítják, eredményeket érnek el vele, aztán szép lassan elhal a lendület.
Komoly probléma az is, hogy míg az egyes módszerek kiötlői a legjobb szándéktól vezérelve, szigorú követelményeket felállítva dolgozzák ki eljárásukat, de semmi sem garantálja, hogy a későbbiekben a módszert alkalmazók valóban igyekeznek megfelelni a magasra állított mércének.
A montreali Jewish General Hospital kutatói például alaposan utánajártak a mindfulness kérdéskörének, 124 különböző tanulmány adatait összevetve. Az eredmények alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a tanulmányoknak több mint 60 százaléka pozitívan vélekedik erről a pszichoterápiás módszerről. Az eredmény meggyőzőnek tűnik ugyan, de a kutatók szerint egy ilyen témáról nem lehet teljesen objektíven tanulmányt készíteni, és valószínűleg akadnak olyan tesztek, amelyeknek eredményei sosem láttak napvilágot, mivel nem kedvező színben tüntetik fel az eljárást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak olyan esetek is, amikor valaki bízik a mindfulness gyógyító hatásában, mégsem sikerül eredményeket elérnie. Nem egyszer előfordul, hogy azok a gyakorlatok, amelyek az elme megnyugvását szolgálják, inkább feszültté teszik a meditálót. Mára a mindfulness és a meditáció összemosódott, pedig tulajdonképpen két külön dologról van szó. De a mindfulness valójában egy kognitív gyakorlat, olyasmi, amit a tudósok élveznek a leginkább, megfigyeléssel, elemzéssel.
De nem mindenki alkalmas erre. Nyugtató meditációra is rengeteg lehetőség van, amivel hasonló eredményeket lehet elérni. Szinte minden ilyen gyakorlat lényege a megfelelő légzéstechnika a levegő ki- és beáramlásának folyamatos figyelemmel kísérése. Az elme kalandozását megállítani erőszakkal lehetetlen, de a megfelelő légzés elsajátítása segíthet kordában tartani a csapongó gondolatokat. Ezek a technikák olyan embereknél is beválnak, mint például a háborúból hazatért veteránok, akiknek poszttraumás stressz tünetei valószínűleg minden depressziósénál erősebbek.
Forrás: psychologytoday.com
Ez is érdekelhet
