A fizetésünkről nem illik beszélni – ezzel a mondattal talán mindegyikünk találkozott már, de magyarázat nem feltétlenül tartozik hozzá. A téma így annak ellenére kelthet feszültséget, hogy nem is egyértelmű, mi az oka ennek.
Életünkben számos terület van, amiről nem, vagy nehezen beszélünk – különösen érzékenyek lehetnek egyes egészségügyi témák, legyen szó akár fizikális, akár lelki kihívásokról. Hiszünk benne azonban, hogy a megoldások a nyíltsággal kezdődnek: szembe kell néznünk a gondjainkkal, körülményekkel, tényekkel, ahhoz, hogy változtatni tudjunk rajtuk. És bizony az sem árt, ha ehhez megkapjuk a szűkebb és tágabb környezetünk támogatását is, már csak ezért sem szabad hallgatni. A HáziPatika elkötelezett amellett, hogy merjünk beszélni akár kellemetlen, intim dolgokról is, hiszen az életünk részei.
Jonny Tomson, a Big Think szerzője cikkében arra a jelenségre világít rá, hogy az emberek hajlamosak egyenlőségjelet tenni a vagyonuk és az értékük között. „Az az elképzelés, hogy minél többet keresünk, annál fontosabbak vagy jobbak vagyunk. Ez alapján tehát megkérdezni valakitől, hogy mennyit keres, az olyan, mintha azt akarnád tudni, a társadalom melyik szintjén helyezkedik el. »Ha többet keresek, akkor bizonyára jobb is vagyok nálad«” – magyarázza.
„Minden embernek megvan a saját "idővonala", így nem lehet ezeket összehasonlítani, akár korosztályon belül sem. Lehet, hogy valaki huszonnyolc évesen már üzletet épít, más meg junior pozícióban van, mert éppen karriert váltott. Kategorizáljuk magunkat, hogy hol kéne, vagy hol nem kéne tartanunk, de ezek mind a társadalom által konstruált elvárások” – mondja Beleznay Benedek munka- és szervezetpszichológus lapunknak.
Jantelagen
Bár valamilyen szinten minden társadalomban tabunak számít a pénz, azért nem mondható univerzálisnak.
A skandináv országokban használják a Jantelagen kifejezést, ami Aksel Sandemose nevéhez köthető. Bár az 1933-ban megjelent regényében használta először ezt a szót, maga az elv több évszázada jelen vana térségben. Azt takarja, hogy az ember sose tartsa magát jobbnak a többieknél, és az sem helyes, ha ezt érezteti másokkal. Ezért a svédek, a norvégok és a dánok jellemzően megtartják maguknak a fizetésükkel és az anyagi helyzetükkel kapcsolatos információkat.
"Ha minden erőmmel nyomni kell, nem jön ki alulról minden?" – a szülést kísérő tabuk és félelmek
Az ismeretlentől egyértelműen tartunk, főleg ha az egy olyan élmény, amiről ha mást nem is, egy dolgot mindenki tud: nagyon fájdalmas. Harminc nő megkérdezésével készült, nem reprezentatív felmérésünkből kiderül, mitől féltek leginkább a nők szülés előtt, és van-e olyan, amit szerettek volna tudni, de nem merték megkérdezni a nőgyógyászuktól.
„Ez arról szól, hogy ne legyünk túl hivalkodóak, ne hencegjünk feleslegesen, és ez egy módja annak, hogy mindenki - többnyire - egyenlő maradjon. Hogy megszüntessük a stresszforrásokat a csoporton belül” – magyarázza Lola Akinmade Åkerström író a BBC-nek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Joe Pinsker, a The Atlantic újságírója az amerikai társadalmat vizsgálta ebből a szempontból. Kutatások szerint az együtt élő párok 34%-ánál a felek nincsenek tisztában azzal, mennyit keres a másik. Az is kiderült, hogy az emberek szívesebben beszélnek még a családi viszályokról, a mentális egészségről, a függőségekről, a rasszokról, a szexről és a politikáról is, mint a pénzről.
A fentiekkel ellentétben Kínában például sokkal elfogadottabb számlákról, lakbérről vagy fizetésről beszélgetni a barátainkkal. A pénzt ott nem egy titkolni való dolognak tekintik, hanem az élet örömteli, természetes részének. Sőt, nagyon is gyakori az úgynevezett „piros boríték”, amiben gyerekeknek szokás pénzt ajándékozni valamilyen tárgy helyett.
Szorongás
Ez viszont csak egy része mindannak a hiányosságnak, ami az anyagiakkal kapcsolatban él az emberek többségében. Ahogy Kristin Wong írja a The New York Timesban, a pénzügyi tudatosságra általában nem térnek ki az iskolában, és sokan szégyellik is, ha nem tudnak bánni a pénzzel, ezért még kevésbé merik szóba hozni a témát.
„Kevés dolog tud annyi örömöt, szégyent, elégedettséget, szorongást és stresszt okozni, mint a pénz. Márpedig ha szorongsz és stresszelsz valami miatt, akkor természetes, hogy nem akarsz róla beszélni másokkal. Könnyen lehet, hogy szégyelled a korábbi döntéseidet” – magyarázza Korrena Bailie pénzügyi újságíró a The New York Times-nak.
Jeremy Jones antropológus – aki Zimbabwéban tanulmányozta a pénzhez kapcsolódó kultúrákat – azt feltételezi, hogy az emberek viszonyát az anyagiakhoz és a megbeszélésükhöz az is meghatározza, hogy mennyire hosszú távú ügyről van szó. Példának azt hozza a The Atlanticban, hogy az adósság azért érzékeny téma, mert nem az adott pillanatról szól, hanem egy fajsúlyosabb jelenségről. Ezzel szemben az már nem tűnik olyan nagy dolognak, hogy az előző napi ebédért mennyit fizetett egy barátunk – de ha már hozzáteszi, hogy azért választott olcsóbb helyet, mert öt éven belül házat akar venni, ezért spórol, akkor már az elköltött pénznek más jelentése is lesz, és akár szégyenérzettel is járhat.
Rachel Sherman
szociológus egy érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet. „Mire gondolunk
akkor, amikor a pénz témájáról van szó? Arra, hogy pontosan
mennyit kerestünk tavaly? Mert szerintem ez tabu. De azt is gondolom, hogy
valamilyen szinten folyton a pénzről beszélünk.”
Elvégre
mindennapi társalgások része az, hogy ki mit evett, mivel foglalkozik, hova járt
iskolába...: csupa olyan témák, amik által be tudják sorolni egymást az
emberek.
Beleznay Benedek szerint nem szabadna csak és kizárólag a számokkal dobálózni. „Ha én elmondom, milyen pozícióban vagyok, és hogy keresek ennyit és ennyit, akkor azt lehet, hogy a másik jobban megérti. Lehet, hogy valakinek magasabb a fizetése, de közben heti hatvan órát dolgozik vállalkozóként. Az nem összehasonlítható azzal, aki bejelentett munkaviszonyban heti negyven órában dolgozik egy alacsonyabb fizetésért. Azt is nézni kell, hogy kit mi motivál. Akinek a biztonság a fontos és a stabil bevétel, az lehet, hogy X összegig tud elmenni egy cégen belül. Aki kimegy a vállalkozói szférába, az talán meg tudja keresni a dupláját is, de lehet, hogy nagyobb a bizonytalansága” – magyarázza.
Kommunikáljunk!
A pénzügyeinkről való nyílt kommunikáció nemcsak a szorongást vagy a szégyenérzetet oldhatja fel, hanem a kezelésüket is megkönnyíti. Egy 2009-es kutatás szerint azok a diákok, akik olyan háztartásban nőttek fel, ahol nyíltan megbeszélték az anyagiakat, kisebb valószínűséggel vásároltak hirtelen felindulásból, és jelentősen kisebb hitelkártya-tartozásuk volt.
Wong szerint a pénzügyekről való társalgást is apró lépésekben kell kezdeni. Ennek első lépéseként a pénzügyi tudatosságunk növelését javasolja: tehát olvassunk minél több cikket a témában, hallgassunk podcasteket, nézzünk utána, milyen opcióink vannak például a hitelünk előtörlesztésére.
Fontos az is, hogy a partnerünkkel eszéljünk az anyagiakról, beleértve a fizetéseket, a közös kassza, illetve a célok kérdését. Minél előbb tisztázzuk ezeket, annál kevesebb konfliktus lesz belőlük.
A pénzzel úgy is egészségesebb lehet a viszonyunk, ha a barátainknak is megnyílunk a témában – sőt, velük könnyebb lehet sokszor, mint a partnerünkkel. Legyen szó hitelekről, a jövőre vonatkozó tervekről, vagy a költségvetéseinkről, érdemes őszintén beszélgetni – hiszen így még tanulhatunk is egymástól. Ennek az is része, hogy ha egy program nem fér bele nekünk, mert például előtörlesztjük a hitelünket, akkor ne egy kifogással álljunk elő, hanem mondjuk meg az igazat. Könnyen lehet, hogy jó tanácsokat kapunk egy barátunktól (például hogy hogyan lehet kezelni egy váratlan kiadást, vagy hogyan érdemes tárgyalni a bérünkről). De az is kiderülhet, hogy igazából egy cipőben járunk.
Az is segít, ha konkrét pénzügyi célokat jelölünk ki magunknak, például hogy mennyit szeretnénk félrerakni egy hónapban. Ha pedig a közösségünkben nincs olyan ember, aki hasonló helyzetben lenne, akkor különböző netes fórumokon is találhatunk sorstársakat.
Ez is érdekelhet
„Ha transzparensek leszünk és beszélünk az anyagiakról, gyakran kiderül, hogy nem csak nekünk vannak kérdéseink és aggodalmaink ezzel kapcsolatban. Elvégre a pénzügyeink sokszor bonyolultak, és nem egyszerű kezelni őket. Viszont ha megosztjuk másokkal a gondolatainkat, akkor könnyen találhatunk olyanokat, akik segíthetnek elérni a céljainkat” – írja Ingrid M. Paulin és Wendy De La Rosa a Scientific Americanben.
