Az emberek nagy része valószínűleg hallott már a skizofréniáról, és talán épp ezért él annyi tévhit az emberekben erről a betegségről. Nem is egy egységes kórképről van szó, inkább az összefoglaló neve azoknak a pszichotikus agyi betegségeknek, melyeknek közös jellemzője, hogy a beteg akarata, gondolatai és érzelmei szétesnek. Kialakulása és kórlefolyása még az orvosok számára sem egyértelmű, így érthető, hogy egy átlagemberben rengeteg kérdés van, különösen azokban az esetekben, amikor a családban diagnosztizálják a betegséget. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikája ezért kifejezetten a családtagoknak és közeli hozzátartozóknak indított csoportot, mivel a beteg gyógyulásában kulcsszerepük lehet.
"A klinikán nagy hangsúlyt fektetünk az elő- és utánkezelésre. Ezt többek között az is jelzi, hogy összesen 37-féle terápiás csoportot működtetünk, mind a betegek, mind pedig hozzátartozóik számára. Ezek egy része olyan önsegítő csoport, amelyek kimondottan a beteg családtagjainak felkészítésével foglalkozik. Példaként említeném a memóriazavarral küzdő betegek hozzátartozóinak nemrég létrehozott edukációs csoportunkat" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Herceg Attila, a szegedi pszichiátriai klinika ápolási menedzsment vezetője. Az úgynevezett Ön-segít-Ő csoport két betegségcsoportot, a depressziót és a skizofréniát célozza meg, és heti egy alkalommal rendezik meg az aktuális témában jártas szakemberek - szakápolók, szakorvosok, gyógytornászok, gyógyszerészek vagy pszichológusok - vezetésével. A rendszeres találkozások során nem előadások hangoznak el, sokkal inkább egy adott témára felfűzött, közös beszélgetések bontakoznak ki, ahol az érintett családtagok is tapasztalatot cserélhetnek egymással.
A csoportok elsődleges célja, hogy a beteg családtagjai olyan alapvető kérdésekre kaphassanak választ, mint például hogy mi az a skizofrénia, mivel jár a pszichózis, vagy ki számít valóban depressziósnak. Fontos, hogy a család tisztában legyen a tünetekkel, így időben észrevegyék, ha a relapszus, vagyis a visszaesés veszélye fenyeget. "Az orvos nem lehet állandóan a páciensével, ezért a családtagokra is fontos feladat hárul az efféle betegségek kezelésében. Ők vehetik ugyanis legkorábban észre, ha a tünetek romlanak, vagy a kezelés valamiért nem a meghatározott ütemben halad. Nem tudnak azonban segíteni, ha nincsenek tisztában a betegség kórlefolyásával és a kezelési lehetőségekkel" - magyarázta Herceg Attila.
"Ez betegség, nem hangulatingadozás"
Míg egy gyerekkorban kialakult betegséghez sajnos korán hozzá kell szoknia a családnak, a skizofrénia első tünetei jellemzően késő tinédzserkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkeznek, ami miatt sokan nem is igazi betegségként, hanem egyszerű hangulatzavarként gondolnának rá. Ugyanígy a depressziós emberről is úgy hihetik, hogy csupán kedvét szegte valamilyen szakmai vagy magánéleti kudarc, vagy a sok munka miatt kifáradt, és csupán "össze kell szednie magát". Más esetben a szülők egyfajta tragédiának élik meg, hogy az addig egészségesen fejlődő gyermeknél a gimnáziumi vagy egyetemi évek alatt váratlanul, ijesztő tünetekkel jelentkezik a betegség. Általában ilyenkor valamihez kötik a panaszokat: az iskolai hajtáshoz, valamilyen párkapcsolati problémához. Fontos ezért tudatosítani bennük, hogy ez egy betegség, és mint ilyen, kezelésre szorul . Ha ezt nem teszik meg, éppen a legfontosabb, legproduktívabb éveiben súlyosbodik leginkább a probléma. A főápoló szerint a sikeres kezelés alapja, hogy a beteg környezetében eloszlassák ezeket a tévhiteket, hiszen ezek a páciensek hosszú, akár egy életen át tartó kezelésre szorulnak.
A kezelésekre használt gyógyszerek némelyikének vannak bizonyos mellékhatásai, de ezek csökkentésére is kidolgoztak programokat - mozgásterápia, dietetikus által összeállított, személyre szabott diéta is segíthet, amelynek módjairól szintén szó esik a foglalkozásokon. Mind a skizofrénia, mind pedig a depresszió kezelése a libidó csökkenésével járhat, ez pedig a beteg párkapcsolatát is krízisbe sodorhatja - fontos emiatt a kezeltek magánéletére is nagyobb figyelmet fordítani. Kitérnek többek között arra is, hogy bizonyos társadalmi interakciókat és a betegséggel járó mindennapos helyzeteket hogyan lehet kezelni, új kapcsolatokat hogyan lehet kialakítani. A csoportba nagyjából egy évig járnak a betegek, de néhányan még a későbbiekben is visszatérnek, hogy a tanácsaikkal segítsék a többieket. Leginkább úgyis csak az érintettek tudhatják, hogy min kell keresztülmennie egy skizofréniával küzdő betegnek.
Ez is érdekelhet
A foglalkozásokat Szegeden, a Pszichiátriai Klinika gondozójában rendezik meg. A csatlakozás egyetlen előfeltétele egy pszichiátriai szakorvosi vizsgálat, a szakember ezután irányíthatja át a csoportokba a beteget és annak családját. További részletekért a 0662 341-634 telefonszámon lehet érdeklődni!
Legjobban: